Túlképzettség: az elutasítás oka lehet

2019. 01. 01.

Apályázati anyagok elbírálásánál vagy az interjún előfordul, hogy a jelöltet azzal az okkal utasítják el, hogy túlképzett a meghirdetett pozícióra. Vajon miért ódzkodnak a munkaadók olyan pályázó felvételétől, aki többet tud, mint ami szükséges a munkához? Mely munkavállalói csoportokat érinti a túlképzettség? Két szakembert kérdeztünk a túlképzettek negatív megítéléséről."45 évesen több cég vezetőjeként dolgoztam. Egy éve nem találok állást. Nem ragaszkodom a felsővezetői munkához, a szakmámban is szívesen dolgoznék alacsonyabb pozícióban, de azt mondják, túl kevés ez nekem."

Túlképzettség: az elutasítás oka lehet



Idézet egy e-mailből, mely néhány hónapja érkezett szerkesztőségünkbe . Az álláskereső problémája, hogy túlképzettségre hivatkozva elutasítják.


Hosszú távra keres a munkaadó



"Az elvártnál magasabb végzettség és szélesebb tapasztalat főleg kulcspozíciókra, vezetői állásokra pályázóknál lehet hátrány. A munkaadó általában hosszabb távra keres munkaerőt, és attól tart, hogy a túlképzett pályázó csak rövid távon találja meg számítását, utána nem nyújt számára kihívást a feladat, és távozik a cégtől", jegyezte meg Oberczián Géza, a Workplus vezetési tanácsadó és munkaerő-közvetítő vállalat tanácsadója.


Rossz a papírok halmozása



Pályakezdők esetében a túlképzettségről sok esetben a munkavállaló tehet - véli Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. üzletfejlesztésért felelős partnere: " Sokan a munkaerőpiacra való kilépés elől menekülnek újabb és újabb, egymáshoz nem kapcsolódó képzésekbe, papírokat, egymástól távol álló diplomákat halmoznak. Ennél sokkal többet ér, ha valaki az első diploma megszerzése után jó nevű cégnél kezd el dolgozni, majd emellett folyamatosan képzi magát. A legjobban a munkahelyen lehet piaci értékünket növelni, nem a különböző végzettséget igazoló papírok gyűjtésével."


Sokba kerül a munkaerő-felvétel: gyanakvó cégvezetők



Az elvártnál magasabb képzettségi szint gyanakvóvá is teszi a hosszú távra tervező munkaadót: "Ha valaki például jogi és kereskedelmi diplomával pályázik olyan állásra, ahol jogi tudását nem tudja használni, a munkaadóban is felvetődik a kérdés, megéri-e ez neki, megtalálja-e számítását, nem fog-e unatkozni. Nem beszélve a betanulás alatti költségekről. Az újabb munkaerő felvétele pedig ismételten sok pénzébe kerül", véli Óberczián Géza.


Tartanak a magasabb bérigénytől



A Workplus tanácsadója szerint a munkáltatók a túlképzettek magasabb bérigényétől is tartanak, illetve azt is mérlegelik, elképzelhető, hogy egy alacsonyabb bérajánlattal csak rövid időre tudják a vállalathoz hozni a jelentkezőt.



Az álláskereső szempontjából nem érdemes elhallgatni egy-egy diplomát, munkahelyet, ugyanis kellemetlen helyzetbe kerülhet, ha az állásinterjú előtt utánanéznek az Interneten a jelölt múltjának és a cv-ben nem szereplő végzettség és tapasztalat is megjelenik. A kiválasztást végzők használhatják az adatok ellenőrzésének ezen formáját.



Nem az önéletrajzon kell módosítani, hanem az állásinterjún kell elmondani, miért jelentkeztünk magasabb végzettséggel az állásra. Elképzelhető olyan élethelyzet, amikor a pályázó az ügyvezető igazgatói szék után akár kereskedelmi igazgatóként is szívesen elhelyezkedne. Belátta, hogy kevés a felsővezetői pozíció, új kihívást keresett, nagyon szeretne ismét bizonyítani. Motivációját a kiválasztást végzők különböző tesztekkel is alátámaszthatják.


Amikor nem hátrány a túlképzettség?



Óberczián Géza szerint vannak olyan pozíciók, ahol egyáltalán nem hátrány a túlképzettség: Recepciós, titkárnői munkákra előszeretettel alkalmaznak fiatal diplomásokat. Ezeknél az állásoknál az a probléma, hogy a diplomások kiszorítják a feltételeknek megfelelő, érettségivel rendelkező pályázókat. Ez ugyanis kiváló pozíció arra, hogy a frissdiplomás betegye a lábát egy céghez, és referenciaként felhasználja a későbbiekben, míg a cégek a recepciós munkatársak esetében megtűrik a nagyobb fluktuációt, tehát nem terveznek hosszú távra a felvételkor.



Némileg más véleményen van e kérdésben Lukács Zsolt:
"Ha valaki - felismerve a bölcsész diploma versenyszférában betöltött alacsony értékét - asszisztensi pozícióra jelentkezik egy multi valamelyik osztályára, még elfogadhatónak tartom. Látszik, szeretne váltani és elindulni egy szakterületen, kitanulni a gyakorlatban egy szakmát. Ha azonban valaki egyetemi diplomával recepciós pozícióra jelentkezik, az már elgondolkodtató és valószínűleg elutasítják. Ekkor ugyanis felvetődik a munkaadóban a kérdés: Nem csak átmeneti megoldásként tekint a munkára? Milyen kihívást jelenthet egyetemi diplomával ez a munka?"


Amikor a munkaadó a hibás



A túlképzettség más irányból is jelenthet problémát, amikor a munkaadó a pozíció megfogalmazásakor mindenből a legjobbat szeretné, és ennek a magas elvárásnak megfelelő dolgozót vesz fel. Azután kiderül a munkavállaló számára, hogy az elvállalt munka egyáltalán nem kívánja meg az ő képesítését, tapasztalatát. Emiatt rövid úton - sokszor a próbaidőn belül - elhagyja a céget, míg a munkaadó csodálkozik, hogy miért.


Relatív túlképzettség: ha a pályázó többnek adja el magát



Előfordul még a "relatív" túlképzettség is. Ebben az esetben a munkavállaló megfelelő paraméterekkel bír, és a munkaadó is pontosan határozza meg elvárásait, de az interjún a jelölt úgy adja elő az eddigi eredményeit, hogy az többnek hangzik, mint ami mögötte van. Ez azonban nem mindig derül ki az interjúztató számára - különösen, ha az illető nem gyakorlott HR szakember. Ebből a helyzetből nehéz a jelöltnek úgy visszatáncolni, hogy ne tűnjön megbízhatatlannak , mondta a jelenségről Óberczián Géza.