Tíz éve nyílt meg a brit álláspiac - kinek jók az esélyei?

Péter és Regina Warringtonban, Liverpool-tól 20 kilométerre élnek. A pár mindkét tagja az M&S üzletláncnál vállalt raktárosi munkát - és bár eredetileg egy évet terveztek a szigetországban dolgozni, már másfél éve tartózkodnak az Egyesült Királyságban. A házaspár főként angoltudása fejlesztése és a családi kassza "felhizlalása" miatt döntött a külföldi munkavállalás mellett. Bár életstílusuk nem fényűző, az angliai minimálbérből kettesben könnyedén tudják finanszírozni az albérletüket és a mindennapokat - és összehasonlíthatatlanul stresszmentesebben élnek, mint otthon. Igaz, a lakáskörülményeket eleinte elég sokkolónak találták - ám több ingatlant látva döbbentek rá, hogy az elhanyagolt lakásbelsőkkel nem a főbérlők "kedveskednek" a külföldieknek. Sokkal inkább brit sajátosság...Mint ahogy az is, hogy az angolok kedvesek - legalábbis a felszínen. "Mindenki nagyon segítőkész. Egy darabig - de egy szinttől kezdve már éreztetik, hogy külföldi vagy."

Megrohanták a keletiek Nagy-Britanniát

A két fiatal magyar azoknak a magyaroknak a csoportjába tartozik, akik kihasználták, hogy szabad a munkavállalás a szigetországban. Az Egyesült Királyság az elsők között adta meg a zöld jelzést a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok polgárainak. A keletiek pedig éltek is ezzel a lehetőséggel. A brit munkaügyi statisztikák szerint 2003-ban 3,88 millió külföldön született munkavállaló dolgozott a szigetországban, két évvel később 4,38 millió, míg 2012-ben már 6,13 millió. A legnagyobb ugrás 2006-ban következett be, amikor is egy év alatt 750 ezer vendégmunkás érkezett. A növekmény nagy része pedig a kelet-közép-európai – főleg lengyel - migránsokkal magyarázható. A külföldön születettek aránya a 2003-as 9,1 százalékról 2012-re 13,6 százalékra nőtt a brit statisztikai hivatal adatai szerint. Az újonnan érkezettek 20 százaléka a mezőgazdaságban (növénytermesztés), 10 százaléka a feldolgozóiparban, 9 százaléka a takarításban, 8 százalék a háztartásokban, szintén 8 százalék a raktározásban-logisztikában dolgozik.

S hogy mennyi honfitársunk próbált szerencsét az Egyesült Királyságban? Pontos statisztikai adatok nincsenek. A KSH tavaly nyári becslése szerint 335 ezer magyar állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgár tartózkodik legalább 3 hónapja külföldön. 25 százalékuk él a szigetországban, ami 85 ezer embert jelent. A valós szám azonban ennél jóval magasabb, ugyanis a régebben kimentek feladták magyar lakcímüket és három hónapnál rövidebb ideje is vélhetően sokan ott dolgoznak. A nemzetgazdasági tárca szerint 300 ezer magyar élhet és dolgozhat a szigetországban, ám ez is inkább hozzávetőleges szám.

Van-e munka?

Péter tapasztalatai szerint nem kérdés, van-e még kint munka, mert tavasztól őszig általában elég könnyű elhelyezkedni. (Viszont gyakoriak a téli elbocsátások is, épp a szezonálisan csökkenő munkamennyiség miatt.) Sokkal inkább az, hogy mi és mennyiért. "Az itteni magyarok körülbelül 90 százaléka a legalsóbb szinteken talált csak állást magának - takarít, felszolgál, raktárban vagy épp idősgondozóként dolgozik. Az ittlévők sem a munkakörök, hanem a kereseti lehetőségek miatt jöttek ki, mert ilyen munka otthon is akadna: csak épp nem óránként 6,3-8 fontért..."

Irodai állásról ne is álmodjunk

És bár a többség irodai munkára vágyna - Péterék is speciális, de Magyarországon kevésbé kelendő diplomával dolgoznak külföldön - adminisztratív állást kelet-európaiként találni jelenleg szinte lehetetlen küldetés. Az angolok ugyanis mindig angliai referenciát és helyi végzettséget kérnek az ilyen munkákhoz - amit igen szigorúan vesznek. A bekerüléshez előzetesen a területhez kötődő, önkéntes munkákat javasolják - ám az irodistáskodás reményében már ide is tömöttek a várólisták. "Kinti magyaroktól tudjuk, hogy 7-8 éve, hébe-hóba meg lehetett csípni 1-1 irodai munkát - de már akkor is szerencse kellett hozzá. Azóta viszont nagyobb a konkurencia."

Péterék azt is elárulták, hogy a kintlét korántsem sétagalopp. Egyrészt a "magyar közoktatásban tanított angol általában a London-Southhampton-Dover háromszögben hatékony-ezen túl érdekes, helyi nyelvjárások sokkolják a kinti magyarokat." Másrészt pénz híján keserves csalódás lehet a kiutazás. Fejenként legalább 1500-2000 font tartalék kell, aki közvetítőirodával jön, már otthon aláírt munkaszerződéssel és előre egyeztetett szállással, annak sem tanácsos 200 fontnál kevesebb vésztartalékkal nekiindulnia. "Az összeggel -olyan cégnél, ahol 2 hetente van fizetés- ezzel ki lehet húzni az első fizetésnapig."

Folyamatosan cseng a telefon a munkaközvetítőnél

A magyarok külföldi munkavállalási kedve a nyitás óta töretlen. A 2006 óta létező, főként az Egyesült Királyságba, továbbá Németországba és Ausztriába is magyar munkaerőt közvetítő EUwork irodájában gyakorlatilag egész nap cseng telefon. Habár a brit munkaerőpiac épp május 1-jén 10 éve nyitotta meg kapuit a Magyarországról érkezők előtt, a "nyelvtudás nélkül senki ne induljon útnak!" figyelmeztetés úgy tűnik, még mindig nem ment át kellőképpen a köztudatba. Olyannyira, hogy a cég a telefonálók közel kétharmadát már az első telefonhívást követően kénytelen eltanácsolni a nyelvtudás hiánya miatt. Így állásinterjúikra is az angolul legalább erős kommunikációs szinten tudókat várják - igaz, ekkor már a feltételeknek megfelelők közel 80%-a gond nélkül veszi az akadályokat. "Általában 2 fordulós állásinterjúink vannak. Az 1. körben velünk, a 2. körben már a külföldi megbízó cég képviselőivel is találkoznak a jelöltek-itt gyakran Skype-on. A nyelvtudást alaposan leellenőrizzük - méghozzá úgy, hogy a szokásos témákon túl valami váratlant is kérdezünk a jelölttől. A talpraesetten reagálók tudásával biztos nincs gond"-mondja Tanay Marcell, a cég ügyvezető igazgatója.

Kiket keresnek a munkaadók - trendek

Tapasztalatai szerint a brit munkaerőpiac 2004-ben és 2014-ben keresett szakmái között nincs különbség. Legfeljebb a mennyiségi igény hullámzott a válság éveiben. 2009 és 2012 között például érezhetően visszaesett a szakképzett nővérek iránti igény. Ám 2013 óta újra keresettek. A szakképzett vendéglátósok (pl. felszolgálók, szakácsok, szobalányok), továbbá az egészségügyben az orvosok, a nővérek, az idősgondozók és az építőipar területén a szakmunkások még mindig kelendőek. Bentlakásos pozíciókban - idősgondozóként vagy a vendéglátóipar bizonyos területein -ráadásul akár havi 200 ezer forintnak megfelelő font is megtakarítható.

Főleg diplomás állások a Monsteren

Több ezer brit álláshirdetés érhető el a Monsteren is erre a linkre kattintva. Itt jellemzően diplomás szakmák találhatóak pénzügyi, informatikai, mérnöki, egészségügyi területen. Ám akad például állás művészeti tárgyakat tanító pedagógusnak vagy HR-esnek is. Fontos információ, hogy a magyar gyakorlattal ellentétben a britek a hirdetésbe a várható fizetést is beírják.

Már a devizahitel törlesztése miatt mennek

Ezzel párhuzamosan viszont az Angliába készülők motivációja változott sokat. Míg 2004-2009 között csupán a nyelvtanulás-pénzgyűjtés-kalandvágy "hármasa" hajtotta a külföldi munkára készülők zömét, 2009 óta már inkább a devizahitelek törlesztése miatt mennének."Szinte minden 2., Angliába vágyó álláskereső ezt jelöli meg a legfőbb indokként" – jegyzi meg Tanay Marcell. A legtöbb Egyesült Királyságba utazó magyar általában 1-2 évet tervez: ám sokan a kint megszokott életszínvonal miatt toldják meg ezt az időt pár évvel vagy maradnának végleg.

Szigorítanak a britek

A vendégmunkások kérdésköre tavaly került a brit politika fókuszába. David Cameron miniszterelnök rendszeresen nyilatkozik arról, hogy hiba volt tíz évvel ezelőtt kinyitni a kapukat a kelet-európaiak előtt és nem kérnek a szegénységi migrációból. Ebben partner a munkáspárti ellenzék is, amely már nem tartja jó lépésnek a 2004-ben Tony Blair miniszterelnöksége alatt meghozott döntést a nyitásról. A britek idén januárban szigorították a szociális ellátásokhoz való hozzáférést. Ennek alapján az uniós társállamokból érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat. Várhatóan nem ez lesz az utolsó lépés, ráadásul jövőre parlamenti választásokat tartanak a szigetországban.

2014. április 30.