Szabálytalanságok, trükkök a munkahelyen

"Csak próbamunkát végez"

A jogsértések toplistájának élén továbbra is a feketemunka, a színlelt szerződéssel vagy a munkaszerződés nélkül foglalkoztatás áll: idén május végéig 33 400 illegálisan foglalkoztatott dolgozót találtak a munkaügyi ellenőrök. Külföldi jogellenes foglalkoztatása miatt ugyanebben az időszakban, 171 esetben összesen 265,4 millió forint befizetésre kötelezés történt "- tájékoztatott az OMMF. Mivel a feketefoglalkoztatás szempontjából még mindig az építőipar a legfertőzöttebb terület, a legtöbb foglalkoztatói trükk, mellébeszélés is rendre itt fordul elő. "A munkaadók például gyakran hivatkoznak arra: a dolgozó egyelőre csak próbamunkát végez, ezért nem jelentették még be" - teszi hozzá Gedeon András.

Építőipar: gyakori a feketemunka

Emellett szintén napirenden van a trükközés az alkalmi munkavállalói könyvvel. Az ezzel foglalkoztatott munkavállalóknál legtöbbször nem írják be a foglalkoztatás napjának dátumát, vagy az ellenőrzéskor, kapkodva szeretnék pótolni ezeket a hiányosságokat. Előfordult emellett olyan munkaadó is, aki azzal védekezett: a munkás nagyobb összeggel tartozik neki, így azt dolgozza le, de gyakori a munkát rokoni, baráti szívességként feltüntetni az ellenőrzéskor.

Az ellenőrök azzal a kifogással is találkoztak már: a munkásnak van bejelentett állása, náluk csak a szabadsága alatt keres némi plusz pénzt. Tipikus a bejelentés elmulasztását adminisztratív akadályokra, könyvelői hanyagságra fogni. Persze van olyan munkaadó, aki a nem a szavak embere: ez a réteg az ellenőrök megjelenésekor rejtőzésre buzdítja a dolgozókat, sőt, vannak, akik egész egyszerűen elfutnak az ellenőrök elől.

Képzetlenek az alkalmi munkavállalók

Az alkalmi munkavállalói könyveseknél gyakori hiányosság a képzetlenség, munkavédelmi oktatásban nem vesznek részt - áll az OMMF elmúlt negyedéves jelentésében. Mindezek következtében nem ismerik fel a meglévő veszélyhelyzeteket, a biztonsági követelményeket felelőtlenül figyelmen kívül hagyják. Építés kivitelezési munkaterületeken az egyéni védőeszköz használatának elmulasztása visszatérő jelenség. A biztosított fejvédő sisak használata továbbra is ellenállásba ütközött a munkavállalók részéről, bár ennek oka gyakran a fejvédő sisak nem megfelelő állapota, az állszíj hiánya, télen a bélés nélküli sisak biztosítása.

Általános tapasztalat, hogy a tetőszerkezeti munkáknál sem kollektív, sem egyéni védőfelszerelést nem alkalmaznak, szinte sohasem jelölte ki a munkáltató a rögzítési, "kikötési" pontokat a védőeszköz kötélzete számára. További tapasztalat, hogy a kockázatértékelés elkészítése során a munkavállalókat érintő zaj-, és rezgésterheléseket nem veszik figyelembe. Az alkalmazott vegyi anyagok (pl. a ragasztók, kötőanyagok, tömítő anyagok, oldószerek stb.) kockázatait általában nem mérték fel, sok esetben az alvállalkozók a konkrét munka elkezdésekor ismerik meg a felhasználásra kerülő veszélyes anyagokat.

Ingyenes próbanap után viszlát

Főként a vendéglátásban és kereskedelemben gyakori a munkaidő-pihenőidő szabályainak megsértése, a nyilvántartással kapcsolatos szabályok áthágása és a hamis, kettős nyilvántartások vezetése. Mindemellett a diákmunkát vállaló, nyári munkás fiatalok is igen kiszolgáltatottak: gyakori, hogy zsebbe fizetnek, egészségre ártalmas, veszélyes feladatokat kapnak vagy pár nap próbamunka után üres kézzel küldik el őket.

Árufeltöltés targoncákkal a vásárlók között

Az áruházláncoknál veszélyforrást jelent az a kialakult gyakorlat, hogy nyitvatartási időben végzik az árufeltöltést, jellemzően különböző targoncák igénybevételével, amelyek használata fokozott veszélyt jelent a vásárlókra is. Jellemző a zsúfolt anyagtárolás, a magasban elhelyezett, megbontott egységrakatok tárolásából adódóan a tárgyak leesésének a veszélye nagy, a targoncák hangjelző berendezéseinek üzemképtelensége veszélyt okozhat.

A kereskedelmi és a vendéglátóipari egységek területén a hiányosságok többségét a tároló állványok rögzítésének hiányai, a deformálódott és elhasználódott állványelemek valamint az állványok előtti zsúfolt tárolások jelentették.

Mezőgazdaság: szakszerűtlenül javított gépek

A mezőgazdasági munkahelyeken gyakori, hogy háttérbe szorul a karbantartás, és a munkavédelmi szempontok betartása. Gyakran a biztonságos módszerek helyett a kényszer szülte megoldásokkal teszik működőképessé a berendezéseket, illetve ilyen alapon javítják azokat. Jellemző az ágazatra a kockázatértékelés hiánya. A feldolgozott adatok szerint a bekövetkezett halálos munkabalesetek száma a második legmagasabb az ágazatok között.

A fakitermelés ellenőrzése során előfordult, hogy a vágástérre vezető utakon a figyelmeztető táblák hiányoztak; időként elmaradt a döntendő fa környékének a megtisztítása; a munka megkezdése előtt nem kaptak oktatást a dolgozók a területre jellemző sajátos munkavédelmi szabályokról.

Feldolgozóipar: a balesetek 40 %-a itt történik

A feldolgozóipari ágazatban tartott ellenőrzések alkalmával - minden egyes alágazatban - jelentős baleseti veszélyforrást jelentett a kézi- és gépi anyagmozgatás. Az összes bekövetkezett munkabaleset 40 százaléka ebben az ágazatban történt. A fafeldolgozó-, illetve bútoriparban a jobb, korszerűbb gépek, berendezések megjelenésével csökkent a balesetveszély, de a porok rákkeltő hatása még így is jelentős.

Hegesztés: nem figyelnek a gázokra

A vasiparban jellemző hiányosság, hogy a munkáltatók nem tételezik fel, hogy a munkavállalókat a megengedettnél nagyobb zajártalom érheti, és zajmérést sem végeztetnek. Kritikus egészségkárosító tevékenység a hegesztés, ahol a technológiából adódóan káros gázok-gőzök szabadultak fel. A hegesztő munkahelyeknél mind gyakrabban alkalmaztak helyi elszívó berendezéseket, megfelelő használatuk azonban nem mindenütt volt biztosított.