Passzív táppénz: miért szűnik meg?
2019. 01. 01.A munkanélküliség előli menekülés és egyre többen veszik igénybe indokolatlanul - érvel a kormány a passzív táppénz megszüntetésének tervezete mellett. Tény: 15 év alatt négyszeresére nőtt a passzív táppénzt igénybe vevők száma, míg az összes táppénzes esetszám csökkent. A szakszervezet nem helyesli e juttatási forma megszüntetését: egyrészt szakmaiatlannak érzi, másrészt a társadalmi szolidaritás elveit is sérti. Az MSZOSZ szerint a táppénzre jogtalanul kiíró orvost kellene büntetni.
Közel ötszörös növekedés
A passzív táppénz megszüntetését azzal is indokolják, hogy az elmúlt néhány évben állítólag rohamosan emelkedett az ellátást igénybe vevők száma, amelyhez a visszaélések gyakorisága is jelentős mértékben hozzájárulhatott. Tény: a passzív táppénzes adatok az utóbbi 15 évben növekedést mutatnak. Míg például 1995-ben 25 900 esetben vették igénybe a munkavállalók a passzív táppénzt, addig 2009-ben már 114 ezer 700-an, ami nem egész másfél évtized alatt 4,5–szeres növekedést jelent a területen. Ráadásul, míg az előbbi esetben a passzív táppénz csupán az összes táppénzes eset 1,6 százalékát tette ki, 2009-ben már lényegesen többet, mintegy 10 százalékát, több mint 11 milliárd 700 millió forintos kiadást generálva.
A társadalmi szolidarításra épül
Mit gondol erről a legnagyobb szakszervezeti szövetség képviselője? Az MSZOSZ - nél (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) aggódnak az esedékes változások kapcsán. ”A társadalombiztosítás eleve már a nevében foglalja, hogy a társadalom szolidaritására épül. A passzív táppénz célja tehát az, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló biztosítási jogviszonya megszűnik, és táppénzellátásra már nem jogosult, azonban egészségi állapotában bekövetkező romlás miatt ideiglenesen keresőképtelenné, ezáltal egyben az álláskeresésre is képtelenné is válik, a passzív táppénz az előzőleg fennálló biztosítási jogviszonya alapján még biztosítja számára az ellátást”- magyarázza Királykuti Míra, az MSZOSZ részéről.
Nem táppénzcsaló a friss munkanélküli
A szakszervezet szakértője szerint ebben az esetben a probléma és a kormány álláspontja épp a helytelen megközelítésből fakad - ezáltal az alkalmazni kívánt módszer is hibás. ”A téma kapcsán megjelenő, eddigi nyilatkozatok szinte kivétel nélkül arról szólnak, hogy a munkavállalók táppénzcsalók és csupán menekülési útvonal gyanánt használják az ellátást.” Ezt az álláspontot és feltételezést az MSZOSZ képviselője határozottan visszautasítja - már csak azért is, mert a táppénz összege a megélhetési kiadások biztosítására amúgy sem lenne elegendő. Kiváltképp, ha a betegség idején óhatatlanul is felmerülő gyógyszerkiadásokat is hozzá számoljuk.
A passzív táppénz időtartama az elmúlt években amúgy is folyamatosan csökkent - először 180, 90, 45 majd 30 napra és most a kormány elképzelései szerint ez az ellátás is megszűnne. Az MSZOSZ szakértője egyéb megközelítéseket is kifogásolt-véleménye szerint ugyanis a passzív táppénz nem alamizsna, hanem az előzőleg fennálló biztosítási jogviszony okán jogosan igénybe vehető ellátás, melyet a munkáját elvesztő, amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalóknak betegség esetén feltétlenül biztosítani indokolt. Királykuti Míra úgy látja: ha esetleg olykor-olykor, mégsem valós kóreseményről, hanem munkavállalói menekülésről lehet szó az ellátás igénybe vételénél, a kulcsfigura az orvos. Ebben az esetben őt kell fokozottabban ellenőrizni és felelősségre vonni visszaélés esetén.
Takács Gabriella, 2011. május 24.