Nyerő a szépség állásinterjún?

Négy álláshirdetés különféle internetes oldalakról. Amint látható vannak munkák, amelyeknél a munkaadók elvárják a jó megjelenést. Hogy pontosan mit is takar ez, nehéz megmondani. Ha a „csinos”, a „dekoratív” jelzők is felbukkannak a szövegben, akkor biztosan szép hölgyeket keresnek. Ha csak jó megjelenés szerepel, akkor kinek van esélye?

A kövér érdeklődőket levegőnek nézték

Néhány évvel ezelőtt a Tárki kutatóintézet azt tesztelte, vajon mekkora hajlandóságot mutatnak a munkáltatók - a vizsgálatban történetesen butiktulajdonosok - egy átlagos küllemű és egy testesebb pályázó alkalmazására. Beszédes eredmények születtek. Míg az átlagos megjelenésű és súlyú jelöltek számára a cégek csaknem háromnegyede (70 százaléka) készségesen nyújtott tájékoztatást a munkakör részleteiről, addig a molettebb pályázókkal legfeljebb 12 százalékuk volt hajlandó érdemben szóba állni. Azt már mondani sem kell, hogy a jelentős túlsúllyal rendelkezők vélhetőleg már a formális beszélgetés után búcsút inthettek a lehetőségnek…

Kikerülhetetlen a téma kapcsán a szexuális vonzerő kérdése is-mivel az interjúztató is ember, nem kizárt, hogy akár óhatatlanul is pluszpontokkal indítja állásinterjús bemutatkozását és szereplését az a jelölt, aki az interjúztató egyéni szempontrendszere szerint a vonzó kategóriába esik. ”A fentiek mellett ezernyi tényező-például a viselkedés, a szemléletmód, az intellektuális benyomás - is óhatatlanul befolyásolhatja az állásinterjú menetét. Az interjúztatónak ugyanakkor ezeken tudatosan felülemelkedve kell mindvégig helytállnia. Ehhez nélkülözhetetlen az interjúztató önismerete és a saját prioritásainak ismerete is” - magyarázza Sipos Barbara, a Human Matrix vezető tanácsadója.

Női pályázó, női HR-es: veszélyes kombináció

Külső adottságokra és pusztán vonzerőre alapozni az állásinterjút ennek ellenére veszélyes játék és kétélű fegyver - épp ezért nem is ajánlatos. Nem tudhatjuk ugyanis előre, hogy kit találunk majd az íróasztal túloldalán. Az azonos neműek találkozása könnyen rivalizálásba fulladhat, míg ellentétes neműeknél nagyon szubjektív irányba mehet el a beszélgetés.

Azonos nemű interjúztató esetén könnyen átcsaphat a beszélgetés személyeskedő rivalizálásba. Nem is feltétlenül kell hibáznia az aspiránsnak. Elég, ha lehengerlőnek szánt ruhadarabokban és provokatív sminkjében egy konzervatívabb beállítottságú, középkorú hölggyel találja szemben magát. Lehet, hogy ebben az esetben interjúztató - a cég arculatára tekintettel - illemtudóan végigcsinálja az interjút a jelölttel. Miközben magában már akkor lemondott róla, amikor belépett az ajtón.

A férfi interjúztató-férfi jelölt szópárbaja is számos konfliktushelyzetet rejthet magában. HR-es körökben nem ismeretlen jelenség, amikor az utolsó, cégvezetővel folytatandó interjú során a vezető rivalizálni kezd a munkára esélyes férfivel. Aztán önigazolásból végül csak azért sem őt választja ki a feladatra.

Hiába a szépség, ha nincs udvariasság

A pályázó mindenesetre megtehet annyit magáért, hogy az állásinterjún alkalomhoz illően, üzletiesen öltözködve és ápoltan jelenik meg. (Férfiaknál ez öltönyt, esetleg nadrágot inggel, míg hölgyeknél kosztümöt, nadrágkosztümöt, nem hivalkodó vagy túlzottan harsány sminket, ékszert és megfontoltan adagolt illatszereket jelent.)

Növeljük a lehetséges munkáltatónál az ázsiónkat azzal is, ha már az önéletrajzban sem keltünk hamis illúziókat magunkkal kapcsolatban - például nem tíz éve, hanem néhány hónapja készült fotónkat mellékeljük a pályázathoz. A jelölt ugyanis eleve elmeszelheti magát, ha félrevezető képet sugall.

És a szépség sem minden, ha nincs mögötte tudás és udvariasság. ”Az egyik budai pénzintézet fiókirodájában kifejezetten dekoratív hölgy az egyik ügyintéző. Hosszú, festett szőke haj, gondosan megcsinált műkörmök, viszont udvariatlan, barátságtalan, nem készséges, nem tud hitelt érdemlően válaszolni a kérdéseimre. Arra azonban kínosan ügyel, hogy munka közben hogy áll a frizurája és látszódik-e rendesen a körme” - meséli egy olvasónk.

Takács Gabriella, 2010. november 24.