Munkaügyi perszemle (2)-Jogszerű felmondás, a munkáltató fizetett
2019. 01. 01.Sorozatunk második részében a munkavállaló nyert pert munkáltatója ellen. A gyógyszeripar szakasszisztenst munkáltatója többször figyelmeztette írásban, majd a jutalmat is megvonta tőle. A munkavállaló a rossz munkahelyi légkörre hivatkozva rendkívüli felmondással élt, melyet munkáltatója jogszerűtlennek talált, ezért bírósághoz fordultak. A Munkaügyi Bíróság jogszerűnek ítélte a felmondást: ezúttal a munkáltató fizetett.A gyógyszeripari szakasszisztens csaknem 30 évig dolgozott az alperes jogelődjénél. A munkáltató írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest, majd a következő hónap elsejével a munkavállalónak járó, havi rendszeres jutalmazást is beszüntette. A munkáltató arra alapozta figyelmeztetését: a munkavállaló munkatársaival szemben minősíthetetlen, durva hangnemet használ, miközben sérti a munkafegyelmet és a törvényes munkaidőt.
Az alperes mintegy négy hónappal később ismételten írásban figyelmeztette az alkalmazottat, azzal az indokkal: az éjszakai ügyelet alkalmával a felperes személyes kódjával adott ki különböző gyógyszereket, miközben ügyeleti díjat sem számolt fel. A munkavállaló éjszaka nem ügyelhetett, személyes kódját sem adhatta volna ki. Az alperes szerint így gazdasági károkozás miatt is felelősségre vonható.
Rendkívüli felmondás második figyelmeztetésre
A második írásbeli figyelmeztetést követő két héten belül a felperes rendkívüli felmondással élt, azzal az indokkal: a munkáltató koholt ürügyekkel szerette volna őt ellehetetleníteni a munkahelyén. A felperes úgy értékelte a történteket: a munkáltató zaklatása lehetetlenné tette a munkaviszony további folytatását.
A megrovás rossz munkahelyi légkörhöz vezetett
Az elsőfokú bíróság úgy találta: az írásbeli figyelmeztetések a Munka Törvénykönyve szerinti intézkedések, ám ezek kiadására az alperes Kollektív Szerződés hiányában és ennek felhatalmazása nélkül nem lett volna jogosult. A bíróság első fokon tartalmában is jogellenesnek minősítette az írásbeli figyelmeztetéseket, mivel a munkáltató habitusa és alaptalan szóbeli, írásbeli figyelmeztetései olyan feszült viszonyt alakítottak ki, amelyben a felperes tovább már nem tudta tovább folytatni a munkát.
Első fokon helytálló a rendkívüli felmondás
A felperes jogosan élt a rendkívüli felmondás eszközével: törvényes határidőn belül, több hónapos folyamat eredményeként gyakorolta ezt. A bíróság az alperest első fokon 90 nap felmondási idő és hat havi végkielégítés megfizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezett
Az alperes azonban fellebbezett az ítélettel szemben. A munkáltató ugyanis azt állította: a figyelmeztetés nem minősül a Munka Törvénykönyve 109.§. szerinti intézkedéseknek, mivel a munkáltató jogkövető magatartásnak megfelelően hozta meg azt. Az írásbeli figyelmeztetést pedig azzal indokolták: a felperes a megadott időpontban nem dolgozott. Mivel a felmondást megelőző időszakban a munkáltató és a munkavállaló - utóbbi betegsége miatt még csak nem is találkozott, a rendkívüli felmondás nem magyarázható a felperes rossz munkahelyi közérzetével.
Kevés volt a munkáltatói bizonyíték
A másodfokú bíróság rámutatott: nem volt jogellenes a munkáltató felperessel szemben intézett írásbeli figyelmeztetése. Ám ez alapján nem volt figyelmen kívül hagyható az általános jogelv: a munkáltatói intézkedés valótlan tények állításával sértheti a munkavállaló személyiségi jogait. Így a felperes a sérelmes intézkedést munkaügyi jogvita keretében megtámadhatja. Az alperes megkapta a lehetőséget elhangzott állításai bizonyítására, ám a másodfokú bíróság csak az elsőfokú tárgyalás bizonyításai anyagait tudta értékelni.
Tanúvallomások igazolták a légkör megromlását
A másodfokú bíróság ugyanakkor arról is említést tett: nemcsak az alaptalannak minősülő figyelmeztetéseket, hanem a kialakult munkahelyi légkört is értékelniük kellett tanúk vallomása alapján. A megkérdezettek csak megerősítették az első fokú bírósági eljárásban már említett munkahelyi viszonyok megromlását. A másodfokú bíróság a tények alaposabb vizsgálata után arra a következtetésre jutott: az alaptalannak minősített jogellenes írásbeli figyelmeztetések, a munkáltató vezetési módszere együttesen olyan megromlott munkahelyi légkörhöz vezetett, amelyben nem volt elvárható, hogy a munkavállaló fenntartsa munkaviszonyát.
Jogszerű felmondás: az alperes fizethetett
Bebizonyosodott tehát: a munkavállaló jogszerűen élt a rendkívüli felmondás eszközével, így megilleti a rendes felmondás esetén járó valamennyi juttatás. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósági ítéletet jóváhagyva az alperest 360.207 , -Ft felmondási időre járó átlagkereset és 720.414, -Ft végkielégítés megfizetésére kötelezi. A fellebbezési illeték és a másodfokú perköltség terhét az alperes viseli.