Munkahelyi pletyka: fizetés, kapcsolatok...

2019. 01. 01.

Szinte nincs olyan munkahely, amely mentes lenne a pletykától és a pletykálkodó munkatárstól. A legtöbb szóbeszéd tárgya a főnök, a munkatársak - főként a főnök és a titkárnő - kapcsolata. Előkerül még sokszor a fizetés, a béren kívüli juttatás, a kollégák anyagi helyzete is. Vezetőként illuzórikus terv a pletyka megszüntetése. Nem is feltétlenül káros, jobb hangulatot is hozhat.

Munkahelyi pletyka: fizetés, kapcsolatok...

Navigációs pletykával kalauzolják az új kollégát


A pletykakutató elmondta: a különböző pletykatípusok természetszerűleg a munkahelyeket is átszövik. A "navigációs pletyka" például az új munkatársak érkezésekor kerül terítékre. A kollégák ilyenkor nem csupán az új munkatársat tájékoztatják a cégkultúráról, a hierarchiáról, a szokásokról és a helyi erőviszonyokról, hanem az új jövevény reakcióit, válaszait is igyekeznek tüzetesen megfigyelni, bemérni, hiszen így egyúttal róla is fontos információkat gyűjthetnek be.


Portrépletyka: egy harmadik személyről


A másik gyakori pletykatípus az irodában a "portrépletyka". Ebben a helyzetben a beszélgetés témája két kolléga között egy épp nem jelen lévő, harmadik munkatárs. Ezek a beszélgetések leggyakrabban a munkatárs kompetenciája, stílusa, javadalmazása, esetleg a társkapcsolatai és káros szenvedélyei - például vélt vagy valós alkoholfüggősége - köré szerveződnek. Szintén jellemző pletykatípus még a munkahelyeken (is) a "gyógypletyka". Ilyenkor a beszélgetés során az egyik fél jellemzően valamilyen munkahelyi, szakmai kudarcélményét, baklövését hozza fel, mire a beszélgetőpartner válaszul a saját, vagy mások szakmai életéből vett hasonló, vagy kellemetlenebb élmény említésével reagál a hallottakra. A beszélgetés végére azonban mindkét fél számára egyértelművé válik: mások is jártak már hasonló cipőben vagy követtek el hibákat. A hatás így kedvező: a felek kevésbé érzik magukat hibásnak és legalább a kudarcból származó frusztrációérzéssel is könnyebben megküzdenek.


A kollégák fizetése a középpontban 


Kiből válhat igazi pletykafészek? A szociológus a téma kutatása során úgy tapasztalta: az egyéni hajlamon és beállítottságon túl bizonyos munkakörök szinte predesztinálják a dolgozókat arra, hogy akár önkéntelenül is hozzák-vigyék a híreket a vállalatnál és egyfajta adó-vevőkké váljanak. Ilyenek például az irodavezetők, az egyes divíziók titkárnői, a sok dolgozót vonzó helyszíneken dolgozók - például a mindenki által naponta, rutinszerűen látogatott recepción, büfében, céges étkezőben és a mélygarázsban. Ők egy-egy elejtett félmondatból számos információt csípnek el és adnak tovább az egyes dolgozók mindennapjaiból.


Kis cégnél kevesebben pletykálnak


Szvetelszky Zsuzsanna ugyanakkor azt is hozzátette: a kisebb cégek dolgozói között a pletyka kevésbé érhető tetten. Hatását inkább a nagyobb, legalább 100-120 főt foglalkoztató vállalatok dolgozói között érzékelteti. Szintén elmondható: a legtöbb pletykát a főnök, a női vezető személye, vagy a szokatlan helyzetek, események generálhatják a vállalatnál. A szociológus hozzátette: mint minden pletyka, a munkahelyi pletyka is jócskán bővül menet közben túlzásokkal és valótlanságokkal. "A tapasztalatok szerint a legtöbb pletykálkodónak a többiek bére, juttatásai kapcsán lódul csak meg igazán a fantáziája. Így lesz a rögtönzött pletykadélutánok során a 70 ezer forintos bónuszból 170 ezres, a 700 ezres juttatásból 7 milliós.


A főnök-titkárnő kapcsolat is érdekes


Jellemzően neuralgikus pont lehet még a vállalat, az iroda hírvivői számára a nagyfőnök és a fiatal, csinos titkárnő jelenléte: a bevett sztereotípiák miatt kettejük között gyakran akkor is kapcsolatot vizionálnak a dolgozók, ha a feltételezésnek egyáltalán nincsen valóságalapja. Ám az információ továbbadása egy-egy baleset, betegség kapcsán is többnyire az előítéletek fényében alakul. Míg például egy markáns, tekintélyt parancsoló és tiszteletre méltó vezető bokatörését a pletyka információáramlása során sportbalesetnek tulajdoníthatják, egy kevésbé erélyes főnök esetében ez valószínűleg úgy csapódik le: szimplán figyelmetlen volt, mellélépett "- emel ki egy-két jellegzetességet a pletykakutató. 


A kötelező pletyka nem ösztönöz a csevegésre


A szakértő úgy látja: a pletykát a céges hétköznapok gyakorlatából szinte lehetetlen kiküszöbölni, de erre nincs is szükség. A legtöbb dolgozó ugyanis - miközben mindezt formálisan helyteleníti - a gyakorlatban igenis ki van éhezve az újdonságokra és igényli a pezsgést, a plusz információt. Különleges helyzetekben azért be lehet, és kell is avatkozni. Egy holland vállalatnál például már olyan szintet ért el a munkaidő alatti pletykálkodás, hogy a HR-osztály gondolt egy merészet és kötelező tea-délelőttöt rendelt el a megszállottan pletykás titkárnők számára. Az eredmény nem sokat váratott magára: miután az információcsere kötelező lett, úgy ment el a dolgozók kedve a pletykálkodástól. Ezután már inkább a munkára koncentráltak...


Négyből hárman pletykálnak


Bár a pletykát a dolgozók többsége formálisan elítéli, a hétköznapok gyakorlatában már jóval elnézőbbek a témával kapcsolatban. A tengerentúli American Society for Training & Development tréningcég felmérése alapján a munkavállalók 75 százaléka aktívan pletykálkodik, míg a folyamatban szerényebb részvételt tanúsító 25 százaléknyi dolgozó is gyakran köszörüli a nyelvét kollégáin, munkahelyi körülményein.  Nem mindenki veszi azonban ilyen könnyedén ezt a kérdést. Az amerikai TheLadder’s.com portál a dolgozók elbocsátásának körülményeit vizsgáló felmérése szerint a vezetők 37 százaléka bocsátott már el dolgozót gátlástalanul túlzásba vitt pletykálkodás miatt.


Takács Gabriella