Mit ér a pszichológia diploma?

2019. 01. 01.

Sokszoros túljelentkezés jellemzi a pszichológia szakot, pedig egy jó állás megszerzéséhez messze nem elegendő az egyetem elvégzése. Sok év tanulás és komoly pénzbefektetés szükséges ahhoz, hogy egyszer valaki saját praxist indíthasson. Ennek ellenére csekély a pályaelhagyók száma, és mivel a pszichológián belül is rendkívül széles a szakterületeke választéka, ritkán jelennek meg a versenyszférában a szakon végzettek. Jó is ez így, mivel főként a szervezetfejlesztésben és HR szakmában lehetnek esélyeik.

Mit ér a pszichológia diploma?

Nincsenek korai pályaelhagyók


Lisznyai Sándor, az ELTE pszichológia szak gyakorló tanára folyamatos felméréseket végez a hallgatók motivációját és elégedettségét illetően. Mint mondja, ezen a szakon a legalacsonyabb a korai pályaelhagyók száma. Hogy ennek mi az oka? „A magyar pszichológusképzés hibája, hogy túlságosan sokáig tartja a hallgatókat az oktatási rendszerben. A végzettek csak nagyon sokára gyakorolhatják a szakmát, mert amíg el nem végeznek további hosszas képzéseket, addig nincsenek erre felhatalmazva, ezért nincs elegendő fiatal pszichológus.”


A HR is szóba jöhet


Vera 2006-ban végzett az ELTE pszichológia szakán, mint mondja, hiába a hangzatos diploma, innen még nem egyenes az út az elhelyezkedéshez. „Pusztán az egyetem elvégzésével többnyire csak az önkormányzatok által fenntartott állásokat lehet betölteni a szakmában, mint például iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, családsegítő, vagy pályaválasztási tanácsadó, de ezek nem igazán jól fizető állások. Elvileg szóba jöhet a HR is, de ott már meglehetősen telített a piac és egyébként is megoszlanak a vélemények arról, hogy jó HR-es lehet-e a pszichológusokból. A legnagyobb nehézséget az okozza az elhelyezkedésben, hogy semmilyen szakterületre nem passzol igazán ez a végzettség, ezért az állásinterjúkon is inkább csodabogárként néznek ránk és nem értik, hogy mit keresünk ott” – számolt be tapasztalatairól Vera, aki a diplomázás után gyakorlatszerzés céljából önkéntesként dolgozott egy kórházban.


Ennek megfelelően a legtöbben a diplomaszerzés után még nem kerülnek ki a munkaerőpiacra, hanem a továbbtanulást választják. „A legnépszerűbb a klinikai pszichológia szakképzés, de ezt már mindenkinek saját zsebből kell állnia. Ilyen képzés a Debreceni Egyetemen, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen érhető el, utóbbi esetében 150 ezer forintba kerül egy félév, emellett a tanulási idő alatt kötelező munkát vállalni a szakmában” – mondja Vera.


Hozzáteszi: Mivel nincs elegendő álláshely, ezért a legtöbben kénytelenek ingyen dolgozni csak azért, hogy meglegyen a kötelező gyakorlati idejük. A különböző terápiás módszerek alkalmazásához külön-külön tanfolyamokat kell végezni, plusz egy hároméves pszichoterapeuta képzést is. Ha mindez megvan, akkor eljön a várva várt pillanat, amikor beindíthatja a pszichológus a saját praxisát. Óránként 8000 forintnál kezdődnek a tarifák, de egy lelkiismeretes és munkájára igényes pszichológus nem fogad öt páciensnél többet egy nap.


A klinikai pszichológia után a második legnépszerűbb szakterület a munkapszichológia, a szervezetfejlesztésben van jelenleg a legtöbb álláslehetőség is” – mondta Vera, aki K+F szektorban helyezkedett el.


Céges álláshirdetésben ritkán keresik őket


A versenyszférában alkalmazotti kereséseknél ritkán fogalmazzák meg elvárásként a pszichológia szakos végzettséget – tudtuk meg Péter-Rozovics Krisztinától, a Job-Center Személyzeti Tanácsadó Iroda cégvezetőjétől. „Eddig nem találkoztunk olyan betölthető pozícióval, ahol a pszichológia szakos diploma elvárt követelmény lett volna. Előnyként szerepelt már piackutató cég álláshirdetésében és volt olyan ügyfelünk is, aki szolgáltatás értékesítői pozícióban el tudta képzelni, hogy akár egy pszichológus is jó kvalitásokkal rendelkezhet a munkakör ellátásához, hiszen úgymond átlát a tárgyalópartnerén, többet érzékelhet a szavakon túl is, olvashat a testbeszédből. A pszichológusoknak szerintem vannak olyan kvalitásai, amelyek sok területen alkalmazhatóak lennének, kezdve a reklám-marketing hatékonyságtól az értékesítési stratégián át az egyszerű tárgyalástechnikai kis pluszokig, azonban az üzleti mindennapos kihívásokra nincs igazán ráültetve ez a szakterület” – fejtette ki véleményét Péter-Rozovics Krisztina.


Dorofejev Tamara, 2010. november 23.