Mi dönt állásinterjún? - így látják a HR-esek

Talán az egyik legelkoptatottabb - alapjaiban mégis helytálló közhely a jelölt fellépése és kisugárzása. "Pár hónapja hamarosan végző, "nullkilométeres" pályakezdőknek, illetve legfeljebb 1-2 éves gyakorlattal rendelkezőknek hirdettünk meg startpozíciókat. Jöttek a fiatalok irreálisabbnál irreálisabb elvárásokkal, elrugaszkodott bérigényekkel a zéró szakmai jártasság mellett. Aztán egyszer csak belépett az ideális jelölt: már érkezésnél nagyon dinamikus, elszánt volt. Sütött az arcából a tűz, tulajdonképpen kezdő önmagam láttam benne.

A pozitív benyomásaimat az interjú második fele is igazolta. A jelölt elképesztően nehéz körülmények közül érkezett: viszont már diákként is keményen dolgozott és látszott rajta, hogy a végsőkig mindent megtesz az előrehaladásért. Na, ő egyből szimpatikus is lett" - mondja egy pénzügyi tanácsadó anonimitást kérő vezetője, aki hozzátette: a jó fellépés legfeljebb felteszi az "I"-re a pontot, és átbillenti az interjút a "megfelelt" tartományba, ha egyébként a többi jelölt is látványosan erős. De nem biztos, hogy felvenné az ilyen pályázót, ha a lendületes fellépés nem lenne megtámogatva piacképes végzettséggel és színvonalas CV-vel. Tehát azért az önbizalom se visz mindent.

Aki képes másokat ösztönözni

A hivatástudat és a szakmai ismeretek készséges átadásáról szóló élménybeszámoló ugyancsak jó ajánlólevél lehet pályázóként. "Nemrégiben egy természettudományos végzettségű fiatalembert interjúztattam a csapatunkba. Ő tudományos munkái mellett, a szakjára járó egyetemistákat is oktatta. A fiatalember az interjún arról is beszámolt: rengetegszer volt már rá példa, hogy a kötelező tananyagtól eleinte vonakodó fiatalok magatartását végül sikerült pozitív, lelkes együttműködésbe fordítania. Olyannyira, hogy a foglalkozás végén alig akarták elhagyni az előadást. Ez a pozitív, lelkes magatartás egyből szimpatikus lett és mindenképp jól jöhet az állásinterjún"-mondta el Gacsal Gergely, a McKinsey & Company junior partnere, toborzási munkatársa.

Megéri kitartónak lenni interjún

Az igazán frappáns, talpraesett állásinterjús viselkedésről mindig az egyik kollégám esete jut az eszembe. Még javában az előző munkahelyemre interjúztattam és ez a jelölt pályakezdőként jelentkezett a csapatba. A kiválasztási folyamat egyik lépcsőjeként egy esettanulmányt kellett megoldania, amit tulajdonképpen szándékosan megnehezítettem a számára. Ugyanis bármit mondott, egyből további kérdéseket, információkat kapott hozzá tőlem, még jobban összekuszálva a feladatot. Ez a taktika részemről nem volt öncélú - hanem a jelölt rátermettségét, reakcióit szerettem volna letesztelni. Igazából nem is a megoldásra, hanem a gondolkodásmódjára voltam kíváncsi. A jelölt profin vette is az akadályokat, de a sokadik "kontrámnál" végül kiszaladt a száján a kulcsmondat. "Most már csak azért is megoldom ezt a feladatot." Ez a mondat összességében olyan sokat nyomott a latban, hogy végül meggyőzött róla, hogy őt válasszam. Ez a döntés utólag is helyesnek bizonyult, mert a kolléga remekül bevált és az egyik legjobb munkatárs lett a csapatban. Olyannyira, hogy később át is hívtam a jelenlegi munkahelyemre"- hoz példaként egy emlékezetes interjúhelyzetet Bek-Balla László, az Erste Bank Hungary Zrt. HR-igazgatója.

A karrierútból sok minden kiderül

Egy másik pályázó, akinek állásinterjús szereplése szintén emlékezetes maradt, egy vezetői pozícióra jelentkezett - sikeresen. Ő rendkívül tudatosan épített karrierútjával emelkedett ki a többi pályázó közül: amit egyébként a CV is remekül tükrözött. "Nagyon meggyőző volt, hogy tudatosan úgy alakította karrierjét, hogy különböző szakterületeken, iparágakban, cégméretben mozgott otthonosan, szerzett gyakorlatot - és ért el látványos szakmai eredményeket. Minden megnyilvánulásából sugárzott, hogy nálunk – ismét új szektorban - is sikeres lesz majd”. Így végül őt választották, ami utólag is helyes döntésnek bizonyult.

Hitelesség és motiváció

Mindemellett a jelöltek magabiztosságáról, meggyőző fellépéséről sem szabad elfeledkezni. "Értelemszerű, hogy a személyes állásinterjúkra valóban a legkiválóbbak juthatnak el. Így itt nem csupán a szakmai képességek megléte a döntő. Vegyünk például két ígéretes jelöltet: ha vezetői pozíció a tét, és egyikük picivel kevesebb tapasztalattal indul az állásért, az még nem kizáró ok. Ha meggyőzően - például az élet egy másik területéről hozott, gyakorlati példával - hitelt érdemlően szemlélteti, bebizonyítja, képes megbírkózni a feladattal, elérheti a célját. Ám mindehhez elengedhetetlen a jelölt hitelessége-és az, hogy motivált legyen a pozíció elnyerésében " - mondja Molnár Orsolya, az IBM Magyarország HR-vezetője.

Takács Gabriella, 2014. szeptember 10.