Melyek a piacképes szakok a felsőoktatásban?

Személyes érdeklődés vagy presztízs?

A Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály vezetője a fiatalok döntését befolyásoló szempontokról elmondta: „Az első kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán továbbtanulni. A felsőfokú végzettségnek még a sok, diplomás munkanélküli ellenére is van presztízse, és mivel manapság nem nehéz bejutni a felsőoktatásba, ezért a legtöbbeknek ez a kézenfekvő választás. Erről még akkor sem könnyű lebeszélni a fiatalokat - gyakran inkább a szülőket, ha az elvégzett tesztek alapján egyértelmű, az illetőnek ajánlatosabb lenne egy szakma kitanulása. Sok esetben ezekkel a fiatalokkal újra találkozunk miután önszántukból vagy kényszerből idő előtt elhagyják a felsőoktatást. Emellett még mérlegelés tárgya szokott lenni, hogy az érdeklődésnek, vagy a munkaerő-piaci helyzetnek megfelelően válasszanak-e pályát a fiatalok.” A választásban tényező még a média által sugallt kép, az egyes szakmák társadalmi presztízse, a szülői elvárások. Ne feledjük, hosszú távon csak olyan munkában lehetünk sikeresek, amit igazán a sajátunknak érzünk, így a személyes érdeklődés szempontja megkerülhetetlen.

Köves Balázs, a Trenkwalder személyzeti tanácsadó értékesítési és marketing vezetője szerint a munkaerő-piaci helyzetet nem sokat változott az elmúlt időben a keresett szakmák tekintetében. „A hiányszakmák listáját továbbra is az informatikai - programozó, szoftverfejlesztő-, a műszaki -villamos-, gépészmérnök, technikus -, és a természettudományi területek vezetik. Ezek mellett folyamatos a kereslet a pénzügyesek, kontrollerek, könyvelők iránt, illetve fizikai területen a jól képzett szakmunkásokra - CNC operátor, AWI hegesztő - van szükség. Bármelyik irány mellett is döntünk, jó elhelyezkedési esélyre csak akkor számíthatunk, ha szellemi területen legalább egy idegen nyelvet - elsősorban angolt vagy németet - tárgyalási szinten beszélünk. A túlképzésekben sincs egyelőre változás, még mindig népszerű a jogász képzés, a HR, a marketing, illetve PR és kommunikáció, pedig jelentős a túlkínálat ezeken a területeken. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak a bölcsész diplomával rendelkezők is. A korábban középfokú végzettséghez kötött munkák esetében is elvárt a felsőfokú végzettség a hatalmas túlkínálat miatt, egyre kevésbé tudnak a pályakezdők pusztán érettségivel boldogulni.”

Mit ér a mesterképzés?

Gyakran megesik, hogy a munkakeresésben sikertelen frissdiplomások, úgy döntenek, még további végzettséget szereznek. „A diplomák számának növekedésével azonban igényeik és elvárásaik is nőnek, s a megnövekedett igényeket pedig nem feltétlenül tolerálják a munkaadók. Sokan az alapképzés (BA, BSc) befejezése után fordulnak hozzánk, elsősorban pályamódosítási tanácsokért” – számol be a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet osztályvezetője. Ráadásul a személyzeti tanácsadó szerint a master diplomát (msc) egyelőre csak kevés munkáltató szabja meg elvárásként. „Nehezen megy az átállás az új rendszerre, mert bizonytalanok a cégek, hogy mekkora a tudásbeli különbség az alap- és a mesterképzés között. A munkáltatók többsége még mindig a régi rendszerben gondolkozik, és vagy csak azt határozzák meg, hogy felsőfokú végzettséget várnak el vagy pedig a főiskola, egyetemi megkülönböztetést használják” – mondta a Trenkwalder értékesítési és marketing vezetője.

Köves Balázs szerint egy régi képzéses főiskolai diplomát nem biztos, hogy egy azonos területen elvégzett mesterszakkal érdemes kiegészíteni. „Mielőtt belevágunk a továbbtanulásba, célszerű végiggondolni, hogy milyen irányba érdemes képezni magunkat, mi az a tudás, ami „piacképessebbé” tehet minket. Ahhoz, hogy ezt kellő megfontoltsággal tudjuk eldönteni, szükséges némi munkatapasztalat is. Olyan irányba érdemes továbbtanulni, ami a munkavégzésünk szempontjából hasznos lehet, illetve ami segítheti az előmenetelünket.”

Nem mindegy az egyetem sem

A szak mellett az intézmény kiválasztása is fontos. „Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a megbízónk kiköti, mely felsőoktatási intézményben végzett jelölteket fogadnának szívesen – például Műszaki Egyetem, Corvinus - illetve mely intézményeket nem preferálják. Ez általában – szakiránytól függetlenül – a pályakezdő vagy az 1-2 éves tapasztalatot igénylő pozíciók esetében számít. Szenior munkaköröknél már inkább a szakmai tapasztalat minősége, illetve az egyéb elvárt képességek megléte a mérvadó” – számolt be tapasztalatairól Köves Balázs.

A bizonytalan fiatalok számos helyről kaphatnak segítséget személyesen vagy az interneten. Néhány ilyen kapaszkodót szedtünk össze.

- http://www.felvi.hu/ Az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja elengedhetetlen mindazok számára, akik a felsőoktatásba szeretnének jelentkezni.

- http://www.felvi.hu/diploman_tul/onismereti_tesztek/kozponti_teszt - A felvi tesztje, a kitöltők megtudhatják, mely szakmák passzolnak hozzájuk

- http://www.milegyek.hu/ Ezen a honlapon amellett, hogy szinte az összes szakmáról átfogó képet kaphatunk egy játékos kompetencia teszt kitöltésére is van lehetőség, amely megmutatja, hogy milyen tulajdonságokban vagyunk erősebbek, vagy éppen gyengébbek.

- http://www.fovpi.hu/palyavalasztas/szolgaltatasok/diakoknak/kozepiskolas.html - a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet oldala. Speciális porgram középiskolásoknak a pályaválasztáshoz

- http://www.palyanet.hu/index.php?heading_id=108 - Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó

Dorofejev Tamara, 2010. december 27.