Magyarként a német egészségügyben

A sors iróniája, hogy németországi munkahelye ellenére nemigen tud beszámolni a német munkaattitűdről, hiszen jobbára saját honfitársaival és kollégáival dolgozik együtt gyógypedagógiai területen. Ez egyrészt elismerése a Pető Intézetben elsajátítható, világszerte egyedinek számító szakértelemnek, másrészt azt is jelzi, hogy Magyarországon sajnos rengeteg szakmabeli nem találta meg a számítását, nemigen tud hosszú távra tervezni…

Az alacsony magyar bér miatt ment ki

Családjával együtt lassan 13 éve tartózkodik Németországban. Négy gyermeke közül három már itt született, a hamarosan világra jövő ötödik szintén ide érkezik majd. Bár a külföldi munkavállalók szempontjai között gyakran a nyelvtanulás, az idegen kultúrák megismerése az elsődleges, Anka Irma kiutazásában bevallottan az anyagi szempontok játszották a főszerepet. "1996-ban fejeztem be a tanulmányaimat, majd 35 ezer forintos havi fizetésért kezdtem el dolgozni. Az akkori fizetésemből még azt a kedvezményes lakásbérlést is alig tudtuk kigazdálkodni, amelyet rendkívül baráti áron, egy ismerősöm bocsátott a rendelkezésünkre, havi 10 ezer forintért. Az igazság az, hogy ebben nem nagyon láttam hosszú távon a perspektívát."

Kényelmes megélhetés a kinti fizetésből

A konduktor - bár mostani fizetése kapcsán nem szívesen árult el konkrét összeget, annyit azért elmondott, hogy első, komolyabb németországi munkabére nagyjából az otthoni pályakezdő fizetése tízszeresére rúgott. "A lakásbérlés ára kint is a havi fizetés nagyjából egyharmadát tette ki, de a fennmaradó összeggel ezzel együtt is sokkal hatékonyabban lehet gazdálkodni, összehasonlíthatatlanul több mindenre futja belőle. A kinti fizetések egészen más kategóriába tartoznak. Nemrégiben például kisegítő, helyettes konduktori állást írt ki a kórház, határozott idejű munkaszerződéssel - az intézmény a nettó 100 eurós napidíj mellett a szállást és az újonnan érkező, kisegítő konduktor teljes útiköltségét is állja"- írja körül szemléletesen a kinti körülményeket.

Kint tanulta meg a németet

Anka Irma több, egykori csoporttársa invitálására indult útnak. Egyik, már akkor kint dolgozó csoporttársa ajánlotta be őt egy München-közeli óvodába, óvópedagógusnak, ahová az ő diplomája is megfelelt. "Volt egy minimális, alapszintű német nyelvtudásom, köszönéssel, udvariassági formulákkal, számokkal, amin bőven volt még mit fejleszteni - mégis hamar belejöttem a németezésbe, mert nem volt más választásom. Eleinte részt is vettem jó néhány, állami szervezésű, térítésmentes nyelvórán - Németországban jól kiépült a népfőiskolai rendszerek hálózata - de hamar otthagytam, mert nem haladtam elég intenzíven a tanulással. Ezután a szorgalom, a nyelvi környezet, az önképzés és a német szakmai anyagok segítségével néhány hónap alatt el is sajátítottam a nyelvet. Olyannyira, hogy ma már fel sem tűnik az akcentusom."

Anka Irma nagyon elégedett a kinti életükkel. Németországban megalapozták az egzisztenciájukat, autót vásároltak, házat építettek, amelyet folyamatosan bővítenek. A helyiekkel is remekül megtalálták a közös hangot. Az első néhány év bizalmatlan távolságtartása mára teljesen elmúlt. "Rendszeresen jönnek, átcsöngetnek, beszélgetünk, van, hogy együtt is kávézunk - emellett sok közös programon, aktívan részt veszünk a település életében."

Árnyoldal: a férjnek nehéz az álláskeresés

Az idilli kép ellenére vannak feszültségek a német álláspiacon. A szociális biztonság miatt németek tömegei rendezkedtek be a segélyekből élésre. "Olyan kedvező a német munkanélküli ellátás, hogy sokan - mivel a segély és egy alacsonyabb munkabér különbözete alig 100 euró - ennyiért nem is hajlandóak dolgozni. Ez aztán nagy társadalmi felháborodást vált ki. Szinte naponta látni a médiában az erről szóló riportokat." Emellett nem minden szakma képviselője keresett kint. "A férjem kereskedelmi szakközgazdász, ám nem kapott munkavállalási engedélyt. Ennek hiányában viszont lehetetlen a szakmájában állást kapni. Ha adódik is megfelelő állás, azt azonnal munkavállalási engedélyhez kötnék - amit viszont csak akkor adnak, ha van már konkrét munkaszerződése. Ez egy ördögi kör." Könnyebb lesz a dolga májustól, amikor is megnyílik a német álláspiac, nem kell munkavállalási engedély a magyar álláskeresőknek.

Egy-két évre akartak jönni

Egyelőre nem is tervezik a hazaköltözést. "Eleinte legfeljebb 1 vagy 2 éves németországi kint tartózkodást terveztünk. Arra számítottunk, hogyha történnek pozitív változások a hazai munkaerőpiacon, mindenképp hazajövünk. Mivel nagyon úgy tűnik, hogy ez várat magára, maradunk - a Magyarországon élő családunk legnagyobb bánatára. Eddig évente négy-öt alkalommal látogattunk haza Magyarországra, de most az ötödik érkezésével valószínűleg ritkulnak ezek az alkalmak. Ennyi gyermek utaztatását ugyanis nem könnyű megszervezni"- mondja nevetve.

Takács Gabriella, 2011. március 17.