Lex takarítónő: már hatályos, de kinek jó?

A törvény célja legalizálni az eddig feketén végeztetett házi vagy ház körüli munkát minimális - havi 1000 forintos - megbízói hozzájárulással. Ennek fejében a megbízó és a dolgozó is mentesül mindenféle adó- és járulék megfizetésétől. A törvény parlamenti vitája és elfogadása idején szárnyra kaptak olyan kreatív ötletek, hogy a házhoz jövő vízvezeték-szerelőt vagy a cégvezető titkárnőjét is lehet majd ilyen módon alkalmazni - a kreativitás adózásban nem ismer határokat. A kihirdetett törvény szövege azonban szűkíti a lehetőségeket, pontosan meghatározza, kiket lehet így alkalmazni.

Háztartási munka: mi is az?

Néhány definíció a örvényből: Háztartási munka kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Ezzel szemben nem tekinthető háztartási munkának, ha a munkát végző személy egyéni vállalkozóként vagy munkavállalóként máshol ezt végzi, ha a foglalkoztató is kap pénzt ezért az alkalmazásért, illetve ha ez a tevékenység a foglalkoztató üzletszerű tevékenységét szolgálja.

Lehet trükközni a nyelvtanárral

Nem tartoznak például ide az állagmegóvási és felújítási munkák. Épp ezért egy teljes körű lakásfelújítást sem lehet annyival megindokolni ellenőrzéskor, hogy adott család háztartási alkalmazottja olyan ezermester, aki a főzés-mosás-takarítás hármasa mellett remekül ért mondjuk a burkoláshoz és a vízvezetékek-szereléséhez is. Vélhetően a jövőben sem úszhatja meg például egy vállalkozó személyi asszisztense bejelentésének elmulasztását annyival, hogy olyan háztartási segítségnek titulálja alkalmazottját, aki az adminisztrációba is besegít. Lehet viszont trükközni egy házhoz jövő nyelvtanár bejelentésével, aki ugyan főállásban ezt csinálja, ám esténként hivatalosan gyermekfelügyelettel bízza meg a foglalkoztató.

Csak szeptember 15-től kell fizetni

A háztartási alkalmazottat elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, telefonos ügyfélszolgálaton (185-ös szám) vagy SMS-ben lehet regisztráltatni még a munkavégzés megkezdése előtt. Ehhez a foglalkoztató és a dolgozó adóazonosító jele, a dolgozó TAJ-száma és a foglalkoztatás kezdő napjának megadása szükséges. A regisztrációs díj minden esetben 1000 forint, amit a következő hónap 12. napjáig kell befizetni. Ez azt is jelenti, hogy a havi 1 napot dolgozó után ugyanannyit kell fizetni, mint a 31 napon át tevékenykedőre. A díj és a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztatót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatják. Fontos kitétel, hogy a regisztrációs díj fizetése szeptember 15-től hatályos.

Kinek előnyös?

Kinek jó ez a törvény? - vetődik fel a kérdés. Elsősorban azoknak a törvénytisztelő állampolgároknak, akik eddig is jogszerűen akartak dolgoztatni, de a korábbi adó- és járulékteher valamint adminisztrációs kötelezettség mellett nem látták értelmét a legalizálásnak. Hogy ezen a körön kívülről, a "fekete zónából" sikerül-e másokat ebbe az irányba terelni, az az ellenőrzés és a szankcionálás hatékonyságától függ. Ebben pedig sok a kétség.

Kijelenthetjük: munkavállalói szempontból gyakorlatilag nincs sok előnye a törvénynek. Szinte ugyanaz a hátrány éri őket, mint a "zsebbe fizetett" feketemunkánál. A regisztrációs díj megfizetése ugyanis nem jelent a dolgozónak sem társadalombiztosítási, sem nyugdíjjogosultságot és a szolgálati időbe sem számít bele. Így aki kiesett a biztosítottak közül, ezzel nem válik azzá.

Aggályos a szakszervezet szerint

Nem ért egyet a jogszabállyal Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. "Inkább lenne szükség jól szabályozott, egyszerűsített foglalkoztatási rendszerre. Emlékezzünk vissza: az alkalmi munkavállalói könyvet elvben hasonló szándékkal találták ki, de rengeteg visszaélés volt ennek kapcsán. Aggályos az is, hogy a háztartási alkalmazottra van bízva, fizet-e maga után adót és járulékokat az ilyen módon kézhez kapott, adómentes jövedelemből. A gond ott kezdődik, hogy a háztartási alkalmazottnak nem lesz nyugdíj-jogosultága. Beláthatatlan következményekkel járhat, ha az idősödő háztartási alkalmazottnak egyszer csak ajtót mutatnak, ha foglalkoztatói úgy gondolják, kiöregedett"- sorakoztatja fel az ellenérveket.

Takács Gabriella, 2010. augusztus 16.