Lehet-e próbaidő alatt szabadságra menni?
2019. 01. 01.Javában zajlik a nyári szabadságolási szezon. Vannak, akik júniusban kezdtek új munkahelyükön és a nyári hónapokban éppen próbaidejüket töltik. Elmehetnek-e ők szabadságra, akár csak egy hosszú hétvégére? Dr. Sipos Márta munkajogászt erről és más, gyakran felmerülő szabadságolási dilemmákról kérdeztük.

A munkavállaló továbbra is szabadon rendelkezhet szabadságának egynegyedével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minimális évi 20 napnyi szabadság esetén legalább egy hetet (öt munkanapot) mindenki akkor vesz ki, amikor akar. Feltéve, ha ezt 15 nappal korábban írásban jelezte a munkáltató felé, ugyanis ez is a feltételek között szerepel. Több, a munkajogban kevéssé jártas munkavállalóval előfordult már, hogy jó előre lefoglalt egy költséges külföldi nyaralást, ám felettesével nem egyeztette az időpontot. Ebben az esetben a munkáltató jogszerűen megtagadhatja a szabadság kiadását, ugyanis gazdasági érdekei és a hatékony munkaszervezés miatt időben értesülnie kell a távollétekről.
Ezt tehetik a próbaidősök
Némileg más a helyzet próbaidősök esetében. Például azoknál a fiatal munkavállalóknál, akik az utolsó vizsgák letétele után júniusban álltak munkába. Nekik rossz hír, hogy az első három hónapban a munkáltató nem köteles az éves szabadságkeret időarányos részét kiadni.
Például hiába járna egy 2 hónapja a cégnél dolgozónak 3 nap szabadság, ezt a munkaadó a próbaidő utánra tolhatja. Pozitívum viszont, hogy hiába köt ki a munkáltató három hónapnál hosszabb próbaidőt, három hónap után már szabadon rendelkezhet szabadságának negyedével.
Hogy mit lehet tenni azért, hogy nyaralni mehessünk? Sok függ attól, milyen a szakmai hátterünk. Egy kapós szakember már az utolsó állásinterjún jelezheti igényeit, amire aztán később hivatkozhat. Egy tapasztalatlan pályakezdő már nincs alkuhelyzetben. Nála kifejezetten rosszul veszi ki magát, ha az állásinterjún vagy újoncként már az első napokban a szabadságról beszél. Érdemes az első három hónapot fizetett pihenés nélkül kihúzni, esetleg könnyű beilleszkedés esetén egy hosszú hétvégét kérni.
Befolyásolhatja a döntést, hogy a régebb óta ott dolgozók közül mindenki elmehet-e pihenni? Ha igen, akkor jó eséllyel kérhetünk egy-egy napot. Ha nem, akkor nem is érdemes próbálkozni. Természetesen a szándékot ebben az esetben is írásban, 15 nappal korábban kell jelezni a munkáltató felé.
Vissza lehet rendelni a strandról, de...
Megtörténhet az is, hogy a munkavállaló minden, a szabadság kivételével kapcsolatos teendőt teljesen jogszerűen intézett - ennek ellenére visszarendelik a munkába a munkáltató gazdasági érdekeire hivatkozva. A munka törvénykönyve szerint ilyenkor a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére a szabadság megszakításából adódó anyagi károkat, költségeket - így az útiköltséget, a kifizetett repülőjegyek, a lefoglalt szállás árát is.
Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló a szóban forgó költségeket számlával, bizonylattal is igazolni tudja a munkáltató felé. Célszerű ezért ezeket is megőrizni.
Előírható a telefonos elérés?
Fontos kérdés lehet a munkavállaló esetleges rendelkezésre állása a nyaralás időtartama alatt Szabadság alatt nincs munkavégzési kötelezettség. Ha azonban a munkáltató kéri és a munkavállaló vállalja a rendelkezésre állást, az készenlétnek minősül, és munka esetén rendkívüli munkavégzésnek minősül megfelelő díjazással. A jó alkupozícióban levő munkavállalók már a munkaszerződés aláírásakor tisztázzák a szabadság alatti rendelkezésre állást és annak mértékét. Folyamatosan csengő telefon mellett ugyanis nem lehet pihenni…
Nem sok jó várható
Kedvezőtlenül érinti a főleg a fiatal munkavállalókat a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott új munka törvénykönyv-tervezet szabadságokat érintő része, amelyet ősszel tárgyal a kormány. Továbbra is 20 nap lenne az alapszabadság, de míg eddig 25 éves kortól a 45. életévre emelkedett 30 napra, a jövőben a 26. évtől nő úgy, hogy a maximum 10 nap csak az 51. évnél idősebbeket illeti meg.
Takács Gabriella, 2011. augusztus 4.