Költöznél 100 kilométert egy új állásért?

Hamarosan megszületik a rendelet a mobilitást támogató lakhatási támogatás bevezetéséről. A tervezet szerint az kaphat havi maximálisan 93 ezer forintos havi támogatást, akinek a havi bruttó jövedelme nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (279 ezer forint), legalább 100 kilométerre talál munkát lakhelyétől. A folyósítás időtartama tizennyolc hónap lenne, a támogatás mértéke 6 havonta fokozatosan csökken, és a bérleti díjra valamint a közüzemi díjra használható fel. Az álláskeresőnek nem lehet saját tulajdonú ingatlanja, egy lakóingatlanra maximált összegű támogatás lesz igénybe vehető, amennyiben ugyanarra a lakcímre három vagy több jogosult költözik.

Mit szól ehhez az utca embere? Vajon csomagolnának és költöznének, ha megfelelnének a kormány feltételeinek? Budapesten érdeklődtünk.

Norbert, marketing-referens: "Az ötlet nem rossz, az álláskeresőknek tényleg jól jöhetne egy ilyen változás. Bennem inkább az vet fel kérdéseket, hajlandóak-e mobilabbak lenni a magyarok, mert ez köztudottan nem tartozik az erősségeink közé."

Annamária, bölcsész, könyvesbolti eladó:"Szerintem ez nem rossz ötlet, de a munkavállaló életkorától, családi állapotától is függ, hogy megy vagy marad. Most még a húszas éveim végén, egyedülállóként elképzelhető, hogy bevállalnék valami ilyesmit, ha úgy alakulnának a dolgok és mindenképpen lépnem kellene. De bő tíz évvel később, családdal, gyermekekkel már nem lennék ennyire mobil, mert akkor már több ember sorsáért is felelősséget kell vállalnom."

Gyula, a magát épp vendéglátóipari szakemberré átképző mérnök-informatikus: "Szerintem ez nem hatékony. Ha már lakhelyváltoztatás, akkor sokkal inkább külföldi munkavállalás. Én is állást keresek. Nemrég jöttem haza Skóciából. A saját szakmám már egyáltalán nem vonz, inkább a vendéglátás területén keresem a lehetőségeket. Külföldön is ezen a területen dolgoztam és a jövőmet is hasonlóan képzelem el."

Olívia, főiskolai hallgató: "Bár ez nekem egyelőre nem aktuális, mert éppen főiskolán tanulok, nem tartom rossz ötletnek a tervezetet. Szerintem sokan lesznek, akik szívesen élnek majd ezzel a lehetőséggel."

Gábor, fordító: "Sokrétűnek látom a kérdést és a problémát. Észak-Nyugat-Dunántúlon biztosan elkelne a munkaerő, ezzel szemben az ország más régióiban tarol a munkanélküliség. A gond az, hogy a magyarok köztudottan nem túl mobilisak. Úgy vélem, az ötlet néhány száz hazai munkavállalón biztosan segít - de nem hiszem, hogy makrogazdasági szinten meg fog látszani, ha tényleg bevezetik.

Mónika, felszolgáló: "Nem rossz ötlet, de azt hiszem, nem nekem való. Nem szívesen mozgósítanám magam ezért. Főleg épp most, hogy munkám is van."

Károly, adminisztrátor: "Pillanatnyilag van munkám - de biztos szárnyakat kapnék munknélküliként, vészhelyzetben, ha adódna egy ilyen lehetőségem."

Alexandra, gyógymasszőr-tanuló: "Szerintem embere válogatja. Van, aki bevállalós, de van aki annyira családcentrikus, hogy egy lépést nem tesz meg a szerettei nélkül. Szerintem az ötlet nem rossz és lehet, hogy én is mennék - ha jobban támogatnák és beleférne, még külföldön is vállalnék így munkát.

Attila, értékesítési vezető : "Mindenképp jó ötletnek tartom az elképzelést. Szerintem végre megmozdítaná a munkaerőpiacon lévőket."

Ákos, idegenforgalomra specializálódott vállalkozó: "Nem igazán tűnik hatékonynak ez az elképzelés. Nem gondolom, hogy ettől többen találnak majd munkát - szerintem ez is csak egy az állam felesleges pénzkidobásai közül."

Takács Gabriella, 2012. szeptember 11.