Két felsőfokú nyelvvizsga kell a mesterdiplomához

Komoly szigorítás várható 2015-től a diplomázáshoz szükséges nyelvvizsga-szerzés terén. Június 1-től ugyanis EMMI-rendelet módosítja az alap,-és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit. Így a nemzetközi tanulmányok szakokon, bachelor-képzésben is két darab középfokú, komplex nyelvvizsga megléte a diploma feltétele. A mesterdiplomák megszerzésének "terepe" is jócskán nehezedik: mindehhez már két felsőfokú nyelvvizsgát kérnek majd a végzősöktől. Emellett alap,-és mesterképzésben is elvárás, hogy legalább az egyik nyelvvizsga szakmai legyen. Némi "könnyítés" viszont, hogy mesterképzésben az egyik felsőfokú nyelvvizsga kiváltható lesz két középfokúval... A rendelet a 2015-ös őszi félévben hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre már vonatkozik-így a diákoknak vérmérséklettől és tudásszinttől függően van még idejük a"régi" követelményeknek megfelelően vizsgázni-vagy akár felkészülni a komolyabb megmérettetésre is.

A rendelkezés elég komoly szigorításnak tűnik. Főként annak tükrében, hogy az európai uniós statisztikák alapján a magyar lakosság alig negyede kommunikációképes az anyanyelvén kívül legalább egy további nyelven. Mindeközben idén februárban indult diplomamentő program az egyetemeken/főiskolákon "ragadt" -lényegében a középfokú nyelvvizsgák hiányában át nem vehető, 9300 diploma megszerzéséért. (A feltételeknek megfelelő pályázók itt 120, 180 vagy 240 órás, ingyenes angol, német vagy francia tanfolyamon fejleszthetik tudásukat.)

A bölcsészektől kellene ezt elvárni

Az általunk megkérdezett diákok nem lelkesednek az ötletért. Bár a nyelvtudást nagyon is szükségesnek tartják a majdani álláskereséshez - ennek ellenére úgy érzik, az oktatási rendszer nem tud számukra annyi tudást átadni, amellyel már "meg tudják ugrani ezt a lécet." Ráadásul a szakmai ismereteket hajszálnyival előbbre rangsorolják, mint a nyelveket. Judit például a Budapesti Corvinus Egyetemen folytat nemzetközi gazdálkodás tanulmányokat. A nyelvtanulás korábban sem okozott gondot számára. Angolból felső, míg spanyolból középfokú nyelvvizsgája van-emellett nemrég kezdett oroszul tanulni. A szigorítást viszont szükségtelennek tartja. "Ez elsőre elég őrült ötletnek hangzik. Szerintem inkább a bölcsészkarokon lenne értelme. Oda mennek az emberek azért, hogy anyanyelvi szinten megtanuljanak mondjuk kínaiul, oroszul vagy más, egzotikusabb nyelveken. Fontos a nyelvtudás, de szerintem a szakmai részen van nagyobb hangsúly."

Egyetemen már nem lehet nyelvben óriási fejlődni

A 19 éves Zita viszont nagyon kevésnek tartja a középiskolai nyelvórákat. Ami szerinte azért is problémás, mert ha a jövőben meg akarna felelni a fenti szigorításnak, már érettségire is nagyjából ezen a szinten kell lennie. Úgy látja, hogy az egyetemi évek alatt nem lehet óriásit fejlődni, sok másra kell az idő az iskolapadban. Állítása szerint angolul még elfogadhatóan beszél. A második nyelvként elkezdett olaszt viszont "csak tanulta." Egyelőre nem sok sikerrel.

"Fontos nyelveket tudni, de ez azért így elég erős. Nemrég jártam angolból egyetemi előkészítőre. De az is csak azért kellett, mert a középiskolai nyelvoktatás kevés a továbbtanuláshoz még az elsőként tanult nyelveknél is. A másodikból sajnos még annyi sincs. Hiába tanultam olaszt három évig, heti egy-két órában nem lehet rendesen haladni."

Értékesebb lesz a diploma?

A most 18 éves, érettségire készülő Zoltán szerint "jó a nyelvtudás a háznál." De amennyi előnye, legalább annyi hátránya is van egy ilyen szigorításnak. "Már nehezebb bejutni az egyetemekre és diplomát szerezni, mint mondjuk pár éve. Az is igaz, hogy értékesebbek lesznek azok a diplomák, amelyekért ennyire meg kell majd küzdeni"-vélekedik.

Takács Gabriella, 2014. június 4.