Keresetek a régióban
2019. 01. 01.Bruttóban még magasabbak a fizetések Magyarországon, nettóban viszont a szlovákok előttünk járnak. Románia pedig nagyon alacsony szintről indulva rohamosan zárkózik. A két ország bérviszonyait hasonlítottuk össze a magyarországival.Az utóbbi években Szlovákia és Románia gazdasága zakatol, ami a GDP-növekedésből, a munkanélküliségi trendekből és a reálbér-emelkedésből is kitűnik. 2007 utolsó negyedévében Szlovákiában a bruttó hazai termék 14,3 százalékkal, Romániában 6,6 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon mindössze 0,4 százalékos növekedést regisztráltak. A munkanélküliséggel hasonló a helyzet. Romániában 0,4 százalékkal, Szlovákiában 1,5 százalékkal csökkent a ráta tavaly március óta, Magyarországon viszont 0,3 százalékkal növekedett. A trendek a fizetésekre is érvényesek. Ugyan a hivatalos magyar bruttó átlagfizetés még magasabb a szlováknál (196 ezer illetve 155 ezer forint), nettóban a szlovákok már többet visznek haza, köszönhetően adórendszerüknek. Szlovákia-Magyarország:
Nettóban a szlovákok elhúztak
A legnagyobb különbség a pénzügyi tevékenységet végzők esetében tapasztalható, Magyarországon kétszer annyi pénzre, bruttó 464 ezer forintra számíthatnak a szakemberek. Bár itt szerepet játszat, milyen foglalkozási csoportokat vesznek be a számításba.
Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban) Iparág Magyarország Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar 176 000 160 500 (20 480)
villamosenergia 224 000 217 400 (27 746)
vendéglátás 121 000 85 600 (10 921)
pénzügy 464 000 191 800 (24 480)
távközlés 197 000 220 000 (28 000)
építőipar 137 000 120 000 (15 378)
kereskedelem 170 000 149 000 (19 014)
1 szlovák korona 7,8 forinttal számolva
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal és szlovák állami statisztikai hivatal)
Nettóban előttünk a szlovákok
A munkavállaló azonban többnyire nettóban számol. Ennek alapján már a szlovákoknál van az előny szinte minden teerületen. A Deloitte tanácsadó cég tavaly készített egy kutatást, amely során azt vizsgálták: az adók levonása után a fizetésből mennyi marad a dolgozók zsebében. A tanulmányból kiderült: ezer eurós bruttó bér esetén a magyarok a fizetés 60 százalékát, a szlovákok pedig a bér 80 százalékát vihetik haza.
A villamosenergia, gáz-, gőz- vízellátás szektorban például összesen 31 ezer forinttal előznek meg minket a szomszédok: nekik 165 000 ezer forint marad a zsebükben, míg a magyaroknak csak 134 ezer forint. A feldolgozóiparban 19 ezer forinttal, a kereskedelemben 12 ezer forinttal, az építőiparban pedig 13 ezer forinttal keresnek többet a szlovákok. Egyedül a pénzügyben van előnyünk, ám ennek vélhetően metodológiai okai is vannak.
Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)
Iparág Magyarország Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar 106 000 123 800 (15 800)
villamosenergia 134 000 165 000 (20 966)
vendéglátás 73 000 71 300 (9098)
pénzügy 278 000 145 700 (18 600)
távközlés 118 000 165 700 (21 153)
építőipar 82 000 96 000 (12 224)
kereskedelem 102 000 115 700 (14 775)
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal. A szlovák adatok egy adótanácsadó cég és internetes bérkalkulátor adatain alapulnak)
Nem elég az angoltudás
A fizetéseket látva felmerül a kérdés: vajon a magyar dolgozók nem döntenek-e inkább Szlovákia mellett? Oláh Sándor, a Rév-Komáromban található Eurex munkaerő-közvetítő iroda munkatársa elmondta: nem jellemző, hogy szlovák állásokat magyarok pályáznának meg. Ennek legfőbb oka, hogy a keresettnek számító szellemi munkák zöméhez - értékesítő, pénzügyi tanácsadó - nem elég az angol nyelvtudás.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból az is kiderül, hogy a szlovákok is egyre kevesebben döntenek Magyarország mellett. Számuk egy év alatt 5 ezerrel csökkent. Nemcsak a szlovák, a hazánkba érkező román dolgozók száma is nagyban, az utóbbi 3 évben 50 százalékkal csökkent.
A román bruttó bér a magyar fele
Másik uniós szomszédunknál, Romániában az átlagkereset alig több mint a magyar átlagbér fele, egészen pontosan 105 ezer forint. A szektoronkénti bontás sem tartogat nagy meglepetéseket. A feldolgozóiparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben 50 százalékkal, az építőiparban 36 százalékkal, a villamosenergia és a pénzügyi szektorban 30 százalékkal, a távközlésben pedig 23 százalékkal keresnek kevesebbet a román dolgozók.
Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)
Iparág Magyarország Románia (zárójelben lejben)
feldolgozóipar 176 000 85 000 (1 321)
villamosenergia 224 000 153 000 (2 370)
vendéglátás 121 000 61 000 (938)
pénzügy 464 000 325 000 (5 040)
távközlés 197 000 150 000 (2 318)
építőipar 137 000 87 000 (1 355)
kereskedelem 170 000 87 000 (1 354)
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)
Kedvezőbb a román adórendszer
A nettó béreket tekintve viszont Románia esetében is kisebbek a különbségek. A Román Statisztikai Hivatal adataiból kiderül: A távközlés szektor nettó béreit mindössze 12 ezer forint választja el, a villamosenergiáét pedig 12 ezer forint. A nettó összeg tekintetében a pénzügyi szektor fizetései is közelebb kerülnek, 30-ról 18 százalékra csökken a különbség. A többi iparágban a bruttóhoz hasonló arányú, vagyis 40-50 százalékos a keresetkülönbség.
Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)
Iparág Magyarország Románia
feldolgozóipar 106 000 62 000
villamosenergia 134 000 110 000
vendéglátás 73 000 45 000
pénzügy 278 000 227 000
távközlés 118 000 106 000
építőipar 82 000 63 000
kereskedelem 102 000 63 000
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)
Oroszi Babett