Karrierépítés a Facebookon – egyre több HR-es nyomoz

"Magyarországon jelenleg rengeteg önjelölt Sherlock Holmes él. A közösségi oldalakon mindenki kíváncsi, nyomoz a másik után. A mai, modern infokommunikációs háttér segítségével nincs is nehéz dolguk nekik. Épp ezért kell a szokásosnál is körültekintőbben kezelni, milyen tartalmakat helyezünk ki magunkról a közösségi portálokra. Mert az önként vállalt nyilvánossággal óhatatlanul is "közszereplővé" és "mini-celebbé" válhat még egy magánember is. Az internet pedig nem felejt"- hívja fel minderre a figyelmet Fülöp Zsuzsa HR-szakember a Manpower munkaerő-közvetítő munkatársa.

A HR-esek zöme "csekkol" a Facebookon

Az intelmeket tanácsos megfogadni: saját bevallása alapján közel 100 amerikai, toborzásban és kiválasztásban érdekelt szakember közül legalább 75 használja valamilyen formában a közösségi médiumokat és hagyja, hogy befolyásolja is a döntésében. Jelzés értékű, hogy a szakmai konferencián a zsúfolásig telt teremben, arányaiban ugyanennyi kéz emelkedett a magasba az ezt firtató kérdésre… Komoly aknamező lehet a közösségi oldalakon a nem szalonképes - kirekesztő, kisebbségek ellen uszító, diszkrimináló - tartalom vagy épp annak "lájkolása" és a politizálás bizonyos formái: de még az is, ha egy munkavállaló nem határolja el egymástól a privát és a cég képviselőjeként alkotott véleményét. Informatikusként például aggályos lehet egy másik cég szakmai, technikai újítását úgy bírálni, hogy közben az illető profilján saját munkahelyének neve is olvasható.

Amikor a főnök kutakodik a kollégák után

Az információközpontú, virtuális térben ráadásul az sem ritka, hogy épp a főnök vagy a cégtulajdonos lépi át az etikus határokat, amikor a munkavállalókkal kapcsolatban kezd rögtönzött adatgyűjtésbe. "Nemrég történt egy hazai cégnél, hogy a tulajdonos hirtelen ötlettől vezéreltetve eldöntötte, körülnéz egy kicsit virtuálisan a munkavállalók "háza táján", irodán túli életükben is. Gyorsan kölcsön is vette e célból saját lánya facebook-azonosítóját és belépett vele a közösségi portálra. A cégvezető nem hagyta ki a szórásból az épp a felmondási idejét töltő kolléganőt sem - aki viszont pechére épp a konkurens cég oldalát is "lájkolta" saját Facebook-profilján. A sértett cégvezető ezen annyira felháborodott, hogy azonnal "gyorsítósávra tette" az amúgy is távozóban lévő hölgyet - akinek így rögtön meg kellett szakítania felmondási idejét "- hoz a szakember elrettentő példát egy olyan virtuális vezetői túlkapásra, amelyeknek nagyon is valóságos következményei lettek.

Ne ítélj csak Facebook-profil alapján

A szakember tapasztalatai szerint az átlagos közösségi portál felhasználók mellett maguknak a HR-eseknek és a személyzeti tanácsadó cégek munkatársainak is józanságot és önmérsékletet kell tanúsítaniuk a területen. Mert bár álláskeresőként valóban veszélyes terep a görbe estéket megörökítő poszt a közösségi portálon, legalább ekkora felelőtlenség pusztán Facebook-profil alapján végzetes következtetéseket levonni a pályázókról. Nem helyezhető tehát a közösségi portálok alapján kialakuló kép előtérbe, ha a CV, a tapasztalatok és a referenciák alapján teljesen rendben van a jelölt. A meggondolatlanság mellett a valós tapasztalatok, pozíciók feltupírozása is jócskán jellemzi a virtuális térben a szakembereket: igaz, főleg a LinkedIn felületén. Trükközni viszont nem érdemes, mert a HR úgyis utánajár.

Kevesen tudnak 1 percben bemutatkozni

Mindenesetre a szakemberről/álláskeresőről az interneten, a közösségi médiában kialakuló összkép óhatatlanul is személyes márkaépítése részévé válik. Így ezért sem vehető félvállról ez a kérdés, mert a virtuális jelenlét alapján mindenkiről kialakul valamilyen kép: ami ráadásul nincs is mindig összhangban azzal, amit az illető gondol vagy sugallni szeretne magáról - ezt már Dara Péter coach, a Devise Hungary ügyvezetője. A szakember szerint önismeret nélkül senkinek nincs valós esélye karrierépítésre és előrelépésre. Ez pedig azért nagy probléma, mert sokan nem is sejtik, hogy fejlődniük kellene a területen. "Rendszeresen tartok motivációs tréningeket. Itt mindig megkérem a jelenlévőket, hogy mutatkozzanak be 1 percben: ám ez általában a jelenlévők elenyésző hányadának sikerül csak. Általában a cégükről, az ott betöltött pozíciójukról, a családról, a gyerekekről beszélnek, de az önmeghatározás már nem megy. Ennek hiánya viszont alaposan rányomhatja bélyegét a karrier építésére. Főleg most, amikor szinte mindenkinek van már valamilyen "virtuális lábnyoma" az interneten"- magyarázza.

Az álláskeresőknek tényleg nincs könnyű dolguk. Ha meggondolatlanok a közösségi médiahasználat során, akkor egy óvatlan pillanatban aláaknázhatják a karrierjüket - ám ha csak a hagyományos, cégeknek küldött CV alapján akarnak boldogulni az álláskereséskor, könnyen kerülhetnek a cégeknél "az unalmas, sablonos" kategóriába és ebből a pozícióból nehéz eredményesen elstartolni gyakran több száz hasonló pályázó közül.

Mire jó a videó CV?

A szakemberek épp ezért köztes, mégis innovatív megoldásként egyre inkább a video CV- k elterjedésére számítanak olyan online platformokon, ahová az álláskeresők akár az okos telefonnal készített bemutatkozó videóikat is könnyedén feltölthetik. Utóbbi előnyei lehetnek, hogy az álláskereső emlékezetesebbé, könnyebben megjegyezhetővé tudja tenni magát az interjúztatók előtt. Ráadásul a kelet-európai régió sem zárkózik el a video-önéletrajztól. "Lengyelországban már 2007 óta rendeznek videó CV-versenyeket. A kész videók még nyelvtudás nélkül is nagyon meggyőzőek a HR-eseknek"- mondta el Marton Krisztina, a CV & More szakértője. A Twitter vine nevű, 6 másodperces mini-videók gyártására alkotott üzemmódját már kétkedve fogadja a szakma: bármennyire fontosak a röviden áttekinthető pályázati anyagok, ennyi idő azért nem elég rájuk.

Takács Gabriella, 2013. március 21.