Károkozás, kártérítés a munkahelyen – mire kötelezhet a munkaadó?

1. Balesetet okoz a munkavállaló a céges autóval. Kötelezheti-e a munkaadó a dolgozót a cégautóban történt kár megtérítésére?

Igen, ha az alábbi három, a Munka törvénykönyve által meghatározott feltétel fennáll, amelyek meglétét a munkáltatónak kell bizonyítani: a munkavállaló (i) a munkaviszonyból származó kötelezettségének szándékos vagy gondatlan megszegésével; (ii) kárt okozott; azzal, hogy (iii) a károkozás és a kár közötti okozati összefüggést is bizonyítani kell. A munkáltató a kártérítési igényét bíróság előtt tudja érvényesíteni, azaz a bíróságtól kérheti a munkavállaló kártérítésre kötelezését.

Mekkora mértékű kártérítést követelhet a munkáltató a munkavállalótól?

Nem vezető állású munkavállaló esetében gondatlan károkozás esetén a kártérítés maximális mértéke négyhavi távolléti díjának az összege. Nem vezető állású munkavállaló esetében csak a szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén, vezető állású munkavállaló esetében ugyanakkor - a szándékos és súlyosan gondatlan károkozáson túlmenően - a gondatlan károkozás esetén is a teljes kárt kell megtéríteni (kivétel: nem kell megtéríteni azt a kárt, amely a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelynek a bekövetkeztében a munkáltató vétkes magatartása is közrejátszott).

A ténylegesen felmerült kárt bizonyítani kell, idetartozik az a kár, amely a gépkocsiban keletkezett, továbbá az azzal összefüggésben felmerült egyéb károk – például a jármű-alkatrész szállítási költsége, vagy a felelősség-biztosítás körében a balesetet szenvedettnek kifizetett kártérítés. Fontos megjegyezni, hogy a fentiek csak a munkavállaló belső, a munkáltatóval szembeni kártérítési felelősségére irányadóak. A munkavállaló bizonyos esetekben harmadik személyekkel szemben is kártérítésre kötelezhető – ha egyúttal a munkáltató vezető tisztségviselője is (például, ha a Kft. ügyvezetője társasági jogi tisztségét munkaviszonyban látja el), vagy – igaz, csak egy szűkebb körben - ha vezető állású munkavállalónak minősül.

Van-e valamilyen gyakori céges gyakorlat? Milyen szerződések, kitételek alapján lehet a dolgozótól a munkáltatónak okozott kár megtérítését követelni?

A kártérítési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések általában a munkaszerződésben, illetve (ahol van) kollektív szerződésben találhatóak, ugyanakkor egyes eszközök használatára (pl. céges gépjármű) külön szabályzatok is vonatkozhatnak. A kártérítési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések általában megegyeznek a Munka törvénykönyvének rendelkezéseivel, azzal, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a kártérítés mértéke nyolchavi távolléti díj összegére emelhető gondatlan károkozás esetén (szemben a Munka törvénykönyvében meghatározott négyhavi távolléti díjjal).

Bírósághoz kell fordulni a munkáltatónak a kártérítési igényével, azonban ha a kár mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, fizetési felszólítással is érvényesítheti a munkáltató az ilyen követelését. Létezik egy erre vonatkozó méltányossági szabály is a Munka törvényében, amely szerint: „ A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.” (Mt. 190.§)

2. A céges laptopot / mobiltelefont egy külsős (nem irodai) tárgyaláson ellopják. Követelheti-e a munkaadó a kár megtérítését?

Általában ezek a munkaeszközök a munkavállaló által aláírt átvételi elismervény (vagy jegyzék) alapján, úgy kerülnek a munkavállalóhoz, hogy az eszközök állandóan az őrizetében vannak, kizárólagosan használja vagy kezeli azokat és meghatározott időpontban (de legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor) vissza kell azokat szolgáltatnia. Ebben az esetben az ún. megőrzési felelősségre vonatkozó, szigorúbb szabályok alkalmazását írja elő a Munka törvénykönyve: annak érdekében, hogy mentesüljön a kártérítési felelősség alól a munkavállalónak azt kell bizonyítani, hogy a káresemény a munkavállaló részéről elháríthatatlan ok miatt következett be. - Ha tehát nem hagyja az eszközt őrizetlenül egy üres teremben, nem felejti el azt magával vinni a tárgyalás végén, és a magatartásával még csak elő sem segítette a lopást, mentesülhet a felelősség alól.

Mekkora kártérítést lehet a dolgozóval megfizettetni?

Ilyen esetben ha a munkavállaló nem tudja kimenteni a károkozó magatartását, a teljes kárt köteles megtéríteni, ami lehet a forgalmi érték vagy a beszerzési érték. Mindenképp javasolt tisztázni a munkaszerződés megkötésekor, hogy milyen felelősség terheli a munkavállalót a részére átadott munkaeszközökért (pl. mely eszközökre irányadó a fenti megőrzési felelősség), illetve milyen felelősség terheli a munkavállalót a munkakör jellegéből eredően (pl. van-e leltárfelelősség).

3. A munkahelyen - az irodában - véletlenül, egy rossz mozdulattal a dolgozó leveri a nyomtatót. A kár 50 ezer forint. Kötelezhető-e a munkavállaló kártérítésre? Más-e ez, mint a munkahelyen kívül okozott kár?

A munkavállaló felelős a munkáltatónak okozott kárért, függetlenül a kár bekövetkeztének helyétől, ha a kárt a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozza. Véletlen (azaz nem szándékos) magatartás gondatlannak vagy súlyosan gondatlannak minősülhet. Ha a károkozó magatartás gondatlannak minősül, - ahogy azt fentebb is jeleztük -, a munkavállaló négyhavi távolléti díj összeg-határig köteles a kárt megtéríteni. (Kivétel: kollektív szerződés ezt az összeget nyolchavi összegre emelheti).
Egyéb körülmények fennállása esetén ugyanakkor változhat a kártérítés mértéke: ha, például, a nyomtató nem szabályszerűen volt elhelyezve, akár mentesülhet is a munkavállaló a felelősség alól, vagy ha más személy közrehatása is megállapítható, például, ha más magatartása miatt tette a munkavállaló a rossz mozdulatot, akár együttesen is felelhetnek az okozott kárért.

4. Kiskereskedelmi boltban a munkaidő alatt 20 ezer forint értékű drága bort lopott el egy „vevő”. Levonható-e ez az összeg a munkatárs fizetéséből?

A kereskedelemben tipikusan leltárfelelősségi megállapodást szoktak kötni a munkavállalókkal, és a hiányt ez esetben a vétkességre tekintet nélkül meg kell téríteni annak a munkavállalónak, aki a leltárhiányért felelős. Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. Fontos, a munkavállalókat véső szabály, hogy leltárfelelősségi megállapodás csak írásban érvényes. Leltárfelelősség esetében ismeretlen okból keletkezett hiányért felel a munkavállaló, ezért ha a lopás elkövetője ismertté válik, a hiány megtérítésére nem kötelezhető a munkavállaló.

5. Mikor kérhet a munkaadó munkavállalói biztosítékot?

Új jogintézmény a Munka törvénykönyvében. - Legfeljebb egy havi alapbérnek megfelelő biztosítéki összeg letétbe helyezése kérhető a munkavállalótól, ha (i) a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít vagy (ii) ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi (pl. pénztárosok, szállításban dolgozók). A munkáltató köteles a biztosíték összegét az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni és a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul visszafizetni, ha a biztosítéknyújtás feltételei már nem állnak fenn (pl. a munkavállaló munkaköre megváltozott) vagy ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnt.

A biztosíték kizárólag a munkaviszonyból származó kártérítési igény kielégítésére használható fel, és a munkabérből való levonás szabályai megfelelően irányadók.

2014. március 27.