Így lehetsz rugalmas és ellenálló karrierépítő

Gangl Orsolya (a lenti képen) szupervizor közreműködésével utánajártunk, mi mindent tehetsz ennek érdekében.

A 90-es évekig még a tudomány se nagyon firtatta a rugalmas alkalmazkodóképesség - a szaknyelvben reziliencia - kérdését. A köztudatban legfeljebb annyi volt, hogy léteznek szerencsésebb és kevésbé szerencsés, mint ahogy jobb és kevésbé jó alkalmazkodókészséggel megáldott emberek. Csakhogy később, a téma tudományos vizsgálata közben kiderült: a csak véletlenszerűen szerencsésnek véltek rengeteg dologban hasonlóan gondolkoztak. Képesek voltak például a helyzeteket pozitív hozzáállásukkal átkeretezni és végül vert helyzetekből is győztesen kijönni. Hozzáállásukkal leginkább olyanok voltak, mint a nagy rugalmasságú fémek, amelyek terhelés hatására hajlanak, de nem törnek el.

Kirúgás, átszervezés, új stratégia – kell a reziliencia

A munka világában a hirtelen változások, váratlan helyzetek igénylik a rezilienciát.  Ilyen lehet például, amikor valakinek váratlanul felmondanak - de gyakran akár az is, ha péntek délután, a munkaidő befejezése előtt egy órával elárasztják egy fél munkanapra elegendő teendővel vagy épp derült égből villámcsapásként éri egy váratlanul jött munkahelyi átszervezés. Gyakran az elvárások is sokkolóan hathatnak. Van, aki például nem könnyen dolgozza  fel, ha amúgy is fontos, sorsdöntő feladatoknál még percenként hangoztatják is neki azok fontosságát.

Új munkahely?
+ keress állásaink között és pályázz:
álláskeresés
+
töltsd fel önéletrajzod - így a munkaadók is megkereshetnek állásajánlataikkal

Kulcs az önismeret

Ami miatt viszont a reziliens emberek jól kezelik a helyzeteket: megélik azokat, de tudatában vannak, mi történik velük, mert jól ismerik magukat. Tudok példát középvezetőre, aki egész addig képtelen volt magát normálisan érezni és megfelelően reagálni a változásokra, amíg a külvilágtól kapott elismerő szavakat nem dicséretként, ösztönzésként, hanem kötelező jellegű, nyomasztó, fojtogató elvárásként élte meg. Amikor viszont teljesen világossá vált előtte, hogy a dicséret pusztán pozitív visszajelzés a környezettől és nem fenyegető elvárás, máris fordult a kocka.

A reziliens ember realista, de optimista is. Tisztában van az adott helyzet, probléma súlyával. Ugyanakkor jót vár, bizakodik - és mindig úgy áll hozzá, hogy biztosan lesz elegendő belső erőforrása a mostani nehézségek leküzdéséhez. Ehhez - ha szükséges - nehéz helyzetben előszeretettel merít erőt a múltban már sikeresen megoldott kihívások emlékeiből is.

Képes tanulni a kudarcból

Képes átkeretezni a nehézségeket és más szemszögből látni azokat - akkor is, ha ez nem mindig könnyű feladat. Egy reziliens ember a kudarcokat is inkább látja a személyes fejlődése szempontjából jelentős lépcsőfoknak, tanulási folyamatnak, mintsem valamilyen végzetes, elháríthatatlan sorscsapásnak. Emellett a hétköznapi helyzetekben se hajlandó élet-halál kérdésként, mindent egy lapra feltett ügyként kezelni az elé kerülő ügyeket és görcsösen tépelődni rajtuk. Hozzáállása inkább ez. ”Bár megtettem mindent, de nem tragédia, ha ezúttal nem jött be - akkor majd folytatom másként.”

Mer segítséget kérni és nagyvonalú is

Egy reziliens ember emellett nagyvonalú. Felvállaltan mer nem tökéletes lenni. Mint ahogy képes adott helyzetben mások fejével is gondolkodni. Továbbá képes bizalommal fordulni másokhoz - de a kultúránktól eltérő módon nem riad vissza a segítségkéréstől sem, ha a helyzet épp úgy kívánja. Mindezeket megfogadva máris jelentős lépést tettünk a reziliencia irányába. 

Takács Gabriella