Így építs karriert magyarként Svédországban

Katalin informatikusként végzett Magyarországon, de már hatodik éve Stockholmban dolgozik egy gépjárműgyártó és -értékesítő vállalat IS /IT vezetőjeként. Előtte 2 évig business analyst pozícióban tevékenykedett ugyanitt. "2001-ben diplomáztam a Gábor Dénes Főiskolán, de már a diákévek alatt teljes munkaidőben dolgoztam. Közvetlenül diplomázás után kerültem kapcsolatba a mostani cégemmel. Később, 2007-ben nyílt meg Svédországban a cég régióközpontjaként működő leányvállalat-csoportja. Így végül "házon belül" ajánlották fel számomra a külföldi munkavégzés lehetőségét, amelyet örömmel el is fogadtam"- utal vissza a kezdetekre.

A kultúra vonzotta oda

Katalint nem a magyar EU-tagság óta jellemző és az utóbbi években egyre trendibb külföldi munkavállalási kedv - sokkal inkább a személyes, kulturális érdeklődés ösztönözte, amikor rábólintott a cég ajánlatára. "Mindenekelőtt a kíváncsiság motivált, nagyon érdekelt az ország - így amikor jött a lehetőség, egyből éltem is vele. Már gyerekkorom óta nagyon vágytam Svédországba. Rendszeresen gyűjtöttem minden, az országgal, a nyelvvel kapcsolatos információt. A nyelvet is ezért tanultam meg korábban: így már a kiutazásomkor folyékonyan beszéltem svédül, de szakmai tapasztalatok nélkül azért biztos nem költöztem volna külföldre."

Nem elég az angol, a beilleszkedéshez kell a svéd

Habár munkahelyén 22 különböző náció dolgozik együtt és a munkavégzés nyelve többnyire az angol, tévedés azt hinni, hogy nem is kell svéd nyelvismeret a kinti élethez. "A mindennapi életben nem árt, sőt… Bevándorlóként már csak az ország iránti tiszteletből is illik előbb-utóbb folyékonyan beszélni a nyelvet a hosszabb távra tervezőknek. Úgy gondolom, itteni szakmai sikereimben a svéd nyelv ismerete is kulcsszerepet játszott. Ennek köszönhetően sosem éreztem magam kívülállónak." Tapasztalatai szerint egyébként a magyaroknak gond nélkül megy a beilleszkedés. Svédországban inkább az Európán kívüli területekről érkező bevándorlók jelentenek a svédek számára komolyabb kihívást.

Nincsenek nagy vagyoni különbségek

Katalin tapasztalatai szerint a jóléti államok mintapéldányául is szolgáló országban nagyon adnak az állampolgárok egyenlőségére. "Svédországban mesterségesen próbálják nagyjából azonos szinten tartani a munkavállalók keresetét: ez jellemzően svéd gyakorlat, a szociáldemokrata évtizedek beidegződéséből adódik. Emellett nagyon erős a szakszervezetek befolyása is. A munkabéreket jellemzően korcsoportra és pozícióra lebontva határozzák meg, a friss adatokat évente publikálják. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a minimálbér fogalma itt nem létezik." A másik érdekesség, hogy Svédországban tényleg mindenki egyenlő. "Gyakran esnek e téren túlzásokba, de azért megvan ennek a jó oldala is." A rendszer viszont remekül működik: Svédországban a munkavállalók még munkanélküliség esetén is korábbi bérük 80 százalékát kapják kézhez. "Az országban a korrupció mértéke elenyésző, a munkavállalás feltételei nagyszerűek, már csak az erős szakszervezeti háttér miatt is. Nagy hangsúlyt fektetnek az egészségmegőrzésre is."

Demokratikus a munkahelyi kultúra

Katalin újabb pozitívumként említi, hogy a svéd munkakultúrában nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a vállalati hierarchiának. "Itt alapesetben nem várják el a főnökök, hogy a munkavállalók elájuljanak tőlük - még három-négy hierarchiaszinttel feljebb sem jellemző a tekintély túlhangsúlyozása"- jegyzi meg. A svéd munkakultúra emellett még családbarát is. " Elképzelhetetlen, hogy atrocitások érjenek valakit csak azért, mert családja van vagy épp gyermeket vár - eközben a cégek lehetővé teszik azt is, hogy a szülők felváltva oldják meg a gyed/gyes hónapjait, vagy épp a beteg gyermek ápolását, felügyeletét"- mondja.

Nehezen viselik el a stresszt, erősek a tervezésben

A stressz tűrése viszont nem tartozik a svéd munkavállalók erősségei közé - nem úgy, mint a pontosság és a precizitás. "Meglepett, hogy kevésbé viselik jól a stresszhelyzeteket, könnyen leblokkolnak, vagy ha váratlan kihívás jön, hamar elakadnak a feladatban. Ugyanakkor jó, hogy nem félnek bevallani vagy épp beismerni, ha hibáztak, ha segítségre van szükségük - ez a szerénység a hétköznapokban nagyon jól jön. A tervezésben viszont nagyon erősek: precízen kidolgoznak mindent a területen, amelyért felelősek és nagyon megbízhatóak, minden apró részletnek a végére járnak. Svédre bízott projekt nem nagyon igényel az elindítása után korrekciót"- bújik ki Katalinból a topmenedzser.

"Ne zavard a másikat"

A szakember az "északi népekkel" kapcsolatban gyakran említett "hűvös és távolságtartó magatartásra" is csak rácáfolni tudott. "Nem hidegek: csak a kívülállók nem tudják, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az itt jól ismert "Ne zavard a másikat!" alapelvet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogyha segítség kell, nagyon szívesen állnak rendelkezésre, de soha nem tolakodóak. Egyébként mindenki tegeződik. Csak a királyi család tagjait magázzák."

Három tanulság Katalin karrierjéből:

- Keresettek az informatikusok a svédeknél is
- A legkönnyebb és legkisebb kockázattal jár a kijutás, ha multi cégen belül megyünk
- Hiába beszél szinte mindenki angolul, a helyi kultúrába való beilleszkedéshez kell a svéd nyelv ismerete.

Átlagkeresetek - svéd koronában (1 svéd korona 37 forint)

Foglalkozás	Havi bruttó bér
Állatorvos	50 600
Fogorvos	50 600
Pilóta	48 200
Jogász	40 700
Közgazdász	38 600
IT-programozó	38 400
Mérnök	32 600
Értékesítési vezető	35 700
Kutató	35 600
Bróker	34 700
Újságíró	32 100
Pszichológus	28 000
Betegápoló	27 800
Középiskolai tanár	27 300
Általános iskolai tanár	25 700
Festő/mázoló	23 600
Bolti pénztáros	22 800
Szabó	21 600
Állattenyésztő	20 200

Forrás: Dagens Nyheter napilap, LO szakszervezeti szövetség

Takács Gabriella, 2013. március 19.