Hogyan kezeljük az irigységet a munkahelyen?
2019. 01. 01.Munkahelyi közösségekben elkerülhetetlen a kollégák közti irigység. Ennek okozója legtöbbször egy-egy előléptetés, vagy a fizetési, béremelési különbségek. Akár mi vagyunk előnyben, akár a munkatársakat érik sikerek, az irigységet valahogyan kezelnünk kell. Néhány fogás.

Ha minket léptetnek elő, akkor könnyen előfordulhat, hogy az irigy kollégák a hátunk mögött pusmogni kezdenek majd arról, hogy mivel is érdemeltük mi ezt ki. Ha ilyesmi jut a fülünkbe arra úgy reagálhatunk a legkönnyebben, ha egy meetingen, ahol mindenki ott van, nyíltan rákérdezünk a problémára és kétségekre. Jó eséllyel hallgatás lesz a válasz, de az biztos, hogy a pletykákat terjesztő kolléga kellemetlenül fogja érezni magát a bőrében, amiért nyíltan nem meri felvállalni a véleményét. Ezután már nem lesz ilyen bátor a hátunk mögött sem.
Tegyük meg mi az első lépést
Előléptetés után ne csak várjuk a kollégák feszengő gratulációját, hanem magunk is oldhatunk a helyzeten. „Váratlanul ért mindenkit, amikor kihirdették, hogy az egyik kolléga egy szinttel feljebb léphet. Nem is nagyon tudtuk, hogy hogyan reagáljunk a helyzetre. Még aznap odament egyesével mindnyájunkhoz és elmondta, hogy a jövőben nagy szüksége lesz a segítségünkre, amíg bele nem szokik a nagyobb felelősséggel járó munkakörbe. Nekem – de ahogy láttam a többi kollégának is – nagyon jól esett ez a kérés és eszembe sem jutott, hogy irigykedjek rá. Emellett ezzel a gesztussal egyben azt is beismerte, hogy ő is csak egy velünk egyenértékű dolgozó, és nem ér azért többet, mert megváltozott a titulusa” – számolt be tapasztalatáról Ádám, aki egy budapesti multinál tölti mindennapjait.
Ha kiderül, hogy többet keresünk
Az előrelépés mellett a fizetésbeli különbségek a leggyakoribb okozói a munkahelyi irigységnek. „Egy ártatlan beszélgetés alkalmával kiderült, hogy a havi fizetésem 20 ezer forinttal magasabb, mint a közvetlen kollégáé, akivel szinte egyszerre kezdtünk a cégnél, így mindketten viszonylag kezdőnek számítottunk. Tudtam, hogy ha nem indokolom ezt meg, akkor könnyen elmérgesedhet a viszony, így én magam kezdtem fejtegetni, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Kiderült, hogy én egyszerűen bátrabb voltam a bértárgyaláson, és magasabbról indult az alku, és valószínűleg ennek köszönhető a különbség is. Ezután ennyiben is hagytuk a témát, a kolléga levonta a következtetést, hogy legközelebb ügyesebben kell taktikáznia, amikor a fizetésre kerül a sor” – mesélte el történetét Anna, aki egy közepes méretű kereskedelmi cégnél dolgozik immáron másfél éve.
Ha minket fog el az irigység…
Nem árt, ha a már említett szituációkat fordított helyzetben is tudjuk kezelni, tehát ha a kolléga kerül előnyösebb helyzetbe és minket fog el a sárga irigység. Nem vet ránk jó fényt a főnök és a többi kolléga előtt sem, ha elkezdünk áskálódni az érintett munkatárs ellen és ezzel egyetemben meg is kérdőjelezzük a főnök döntését. A legjobb, ha csírájában elfojtjuk magunkban a negatív értéseket és elgondolkodunk, hogy mi lehetett a döntés oka. Gondoljunk vissza azokra a napokra, amikor az említett kolléga bevállalta az esti túlórákat, vagy a kellemetlen feladatokat. Béküljünk ki a gondolattal, hogy az illető nem ingyen kapta a kitüntetést.
Fordítsuk előnyünkre a helyzetet
Vegyük elő a már-már közhelyesen hangzó pozitív gondolkodást, és próbáljunk meg tanulni a kolléga előléptetéséből. Igyekezzünk őszintén gratulálni és ne sugározzuk a klasszikus, „savanyú a szőlő” hozzáállást. Ne mondjuk, hogy mi ezt nem vállalnánk be és ne hívjuk fel kétkedve a figyelmét arra, hogy mennyivel nehezebb dolga lesz ezután. Sokkal célszerűbb biztosítani az illetőt a támogatásunkról és arról, hogy természetesen mindenben segítségére leszünk, amíg bele nem tanul az új munkakörébe. Emellett ne szégyelljünk tanulni sem a kollégától és elismerésünk jeléül akár ki is faggathatjuk, hogy szerinte mivel érdemes próbálkozni ahhoz, hogy előrébb léphessünk. Imponálni fog neki, hogy tőle kérünk tanácsot és talán a későbbiekben még az érdekünkben is közbenjárhat.
Dorofejev Tamara, 2011. január 14.